Századok – 1995

Közlemények - Kovács László: Újra a nagyharsányi kincsről és a Lancea Regis köriratú denárról V/1075

10í<2 KOVÁCS LÁSZLÓ 71

Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése. Levéltári Szemle 40:2 (1990) 10-11. 72

A legújabban pl. Stanislaw Suchodolski 1990, 171 (37. jegyz.); Gerics József - Ladányi Erzsébet 1990, 10-11 (71. jegyz.). 73

Gerics József - Ladányi Erzsébet 1990, 3—1 (71. jegyz.); uők.: A birodalmi szent lándzsa és Szent István lándzsája. In: Unger Mátyás emlékkkönyv. Szerk.: Kovács E. P. - Kalmár J. - V. Molnár L. Budapest 1991, 7-10. Ugyan Johannes Fried véleménye szerint, éppen a szóban forgó rész hitelessége még ma is vitatott, de az akár értelmetlen részletek mögött is igaz magnak kell meghúzódnia, amelynek alapján a császár lándzsaadományozása ma már nem kétséges. Ez a magyarázat, továbbá a H2 dénár lándzsaábrázolása hitelesíti Ademarus Cabannensis krónikája C-változatának idevágó részletét: vö. Johannes Fried: Otto III. und Boleslaw Chrobry. Das Widmungsbild des Aachener Evangeliars, der „Akt von Gnesen" und das frühe polnische und ungarische Königtum. Eine Bildanalyse und ihre historischen Folgen. Stuttgart 1989, 131-132. Bóna István hívta fel a figyelmemet Váczy Péter idevágó magyarázatára: Péter Váczy: Thietmar von Merseburg über die ungarische Königskrönung. In: Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Szerk.: Lovag Zsuzsa. Insignia Regni Ilungariae 1 (1983), 30, 33-34. 74

Györffy György véleménye, miszerint a királyi lándzsa a pápától kapott felségjelvény volt, s szuverenitást biztosított I. (Szent) Istvánnak a német birodalom igényeivel szemben — Györffy György 1984a, 763 (64. jegyz.); vö. uö. 1977, 156 (64. jegyz.). —, újabban háttérbe szorulni látszik, s az a korábban kifejtett álláspontom - kutatástörténettel: László Kovács: Die Budapester Wikingerlanze (Geschichtsabriss der ungarischen Königslanze). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 22 (1970) 326-333, 337-338; uö.: A budapesti lándzsa. A magyar királylándzsa történetének vázlata. Folia Archaeologica 21 (1970a) 129-140, 144-145; uö. 1975, 264-268 (65. jegyz.); uö. 1976, 132-139 (65. jegyz.); itó. 1988, 276-283 (28. jegyz.); uö. 1988a, 674-681 (28. jegyz.). - kezd újra tért nyerni, hogy a lándzsa onnét származott, ahol vele egyező típusú, azaz „frank szárnyaslándzsát" jelvényként használtak, ahonnét ajándékba Bátor Boleszláv lengyel herceghez (992-1025) is került hasonló példány, s ahonnét úgy jutott el I. (Szenti Istvánhoz is az ereklyével megszentelt küldemény, hogy az aktusról forrás is tanúskodik, tehát III. Ottó császártól: Joluinnes Fried 1989, 129-136, különösen: 131 (73. jegyz.); Gerics József- Ladányi Erzsébet 1991, 11-12 (73. jegyz.). 75

Peter Berghaus kezdettől fogva ezen a véleményen volt, bár véleménye nem a 112, hanem a H2a-nak a H2-től e vonatkozásban is lényegesen eltérő részletére vonatkozott, amelyet ö a német veretnek tartott érme és a német szent lándzsa ábrázolásának kapcsolatát mérlegelve magyarázhatott a következőképpen: „A kéz jelentése nem egészen világos. Mégis azonban nagy valószínűséggel az „Isten keze", azaz a dextera dei kell legyen, amely a „szent lándzsát" tartja. Ezesetben az is nagyon lehetséges, hogy a verótőkészítő a redőzőtt ruhaujj helyett felhőt akart jelezni." Peter Berghaus: Beiträge zur deutschen Münzkunde des 11. Jahrhunderts. Hamburgert Beiträge zur Numismatik 6-7 (1952-53) 62. A hazai szakirodalomban László Gyula említette először a 112 dénár ábrázolásai megmagyarázatlan részleteinek egyikeként, hogy a kéz körüli ívelt vonalak nem ruhaujjként, hanem felhőként is értelmezhetők, amiből következően a belőle kinyúló kéz a dextera domini megjelenítése: László Gyula: Géza kori pénzverésünk kérdéseiről. Alba Regia 14 (1975) 276. A gondolat gyorsan elfogadottá vált, pl. Györffy György 1973-1974, 39 (64. jegyz.); uő. 1977, 156 (64. jegyz.). Ugyanezt a véleményt képviselte Gerics József és Ladányi Erzsébet a jelenetet az égi invesztitúra ábrázolásaként magyarázva, amely képszerűségében teljes mértékben megfelelt a koronázáskor alkalmazott Egbert-ordo reá vonatkozó imádságának: Gerics József - Ladányi Erzsébet 1990, 11-12 (71. jegyz.). A legújabban, bár elvetették Györffy Györgynek a jelenet magyarázatához felhozott analógiáit, fenntartották korábbi véleményüket: „Istvánnak a lándzsája a dénár előlapján nemcsak a senkinek sem alávetett szuverén uralkodó felségjelvénye, hanem az az égi fegyver (arma coelestia), amelyet Isten keze nyújt, s ez a tény jelöli ki az uralkodó helyét az egyház vonatkozásában, az egyházon belül.": uők. 1991, 12-13 (73. jegyz.). - Időközben önálló tanulmányban foglaltam állást: „A LANCEA REGIS - a király kezében" címmel, Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1996 (előkészületben). 76

László Kovács 1988, 284 (28. jegyz.); uő. 1988a, 682 (28. jegyz '- Kállay Gézának az a magyarázatkísérlete, hogy az érmekép nemhogy templomot, hanem éppenséggel a Géza nagyfejedelem által építtetett, s Kralovánszkv Alán feltárta, centrális, négvkaréjos alaprajzából rekonstruált székesfehérvári Szent Péter templomot ábrázolná, jobbára elutasításra talált: Kállay Géza: Ujabb szempont a Dbg. 1706/a dénár hátlap éremképének meghatározásához. Numizmatikai Köz-