Századok – 1995

Közlemények - Bertényi Iván: A Képes Krónika mint címeres könyv és mint heraldikai forrás V/1053

A KÉPES KRÓNIKA MINT HERALDIKAI FORRÁS 1057 Anjouk sisakdísze, a csőrében patkót tartó, növekvő struccfej látható. A Krónika elbeszélése szerint a csatában elesett királyi zászlótartó még holtában is tarja a földre esett, vörös mezőben zöld hármashalmon, ezüst keresztet ábrázoló királyi zászlót. A miniatúra hátterében a király segítségére érkező, a kassai városfalak közül kivonuló segélycsapatok láthatók. Zászlajuk ábrázolása azonos a király pajzsáéval.19 Ugyanakkor a zászló a király által 1369-ben Kassának adományozott herold-alakokat és címerképeket is feltünteti, hiszen Kassa első címeres-levelében Nagy Lajos király a saját jelvényéből vett „négy vörös valamint fehér sávot", pajzsfőként pedig három arany liliommal díszített, kék színű mezőt adományozott a városnak.20 A vörös mezőben hármashalmon álló ezüst kettőskeresztet ábrázoló címer látható Károly Róbert pajzsán, a király Basaráb ellen elszenvedett vereségét, majd szerencsés megmenekülését megörökítő miniatúrán.21 A Krónika szerint a király csak úgy tudott megmenekülni a szűk völgykatlanból, hogy egyik híve, Dénes fia, Dezső címert cserélt vele, akit aztán a támadó románok — őt gondolván a királynak — kegyetlenül meg is öltek.22 A miniatúrán a halottak közt valóban ott látszik a fején a patkót harapó, struccfejes sisakdíszű, koronás királyi sisakkal fedett fejű Dénes fia, Dezső. Eddig a királyi címer Árpád-ház által és Anjouk által használt változatait, valamint Kassa város címer-ábráját ismerhettük meg a Képes Krónika segítségével. A Krónika szö­vege és díszes iniciáléi azonban az egyes nevesebb magyar nemzetségek (,,generatio"-k) őseit is be­mutatják, gyakran címerrel. Nagyon tanulságos pl., hogy a Héderváryak ősének tárcsapajzsára (ezúttal ezüst mezőben) ruhájára és zászlajára (vörös me­zőben) egyaránt hatágú arany csillagot és mellette - befelé forduló holdsarlót festettek, amiből nem csak az derül ki, hogy a 14. századi lovagi öltözet­nek három különböző részén is ábrázoltak címert, hanem az is, hogy ezt esetenként eltérő változa­tokkal tették /6. ábra/.23 További érdekesség, hogy az említett címer festésénél tévedés történt. Más forrásokból tudjuk, hogy ez a címer a Hont-Pázmá­nyok jelvénye volt. (A Héderváryak vörös mezőben, három ezüst cölöpöt viseltek.) így Hont lovag címer nélkül maradt. Ezen a miniátor úgy segített, hogy új címert, vörös mezőben ezüst kutyafejet talált ki neki.24 Mivel a kutya a német származású lovag pajzsán és zászlaján beszélő címer (Hund=kutya), a miniátor eljárásából nem csak az állapítható meg, hogy tudott németül, hanem az is, hogy a heraldika elveivel tisztában volt, fantáziájára támaszkodva beszélő címert al­kotott. A miniátornak a heraldikában való jártasságát mutatja az Olivér és Rátolt lovagok címerpajzsain megfigyelhető címertörés is. A testvérek egyikének a paj­zsán ezüst mezőben láthatjuk az arany falevelet, a másik pajzsának mezeje vörös színű.25 E 14. században élő nemzetségek korábbi őseinek tulajdonított címerek 6. ábra

Next

/
Thumbnails
Contents