Századok – 1995
Közlemények - Bertényi Iván: A Képes Krónika mint címeres könyv és mint heraldikai forrás V/1053
1058 BERTÉNYI IVÁN közül érdekes még a Herman nemzetség ezüst pajzsra festett arany sárkánya.26 Végül a Poth nemzetség fekete madár ábrázolása azért érdemel figyelmet, mert (a Héderváry címerhez hasonlóan) eltérő színű mezőbe festve került fel a nemzetség névadó őseinek a zászlajára és pajzsára.27 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Képes Krónika miniatúráinak, színes iniciáléinak az elkészítőjében (vagy elkészítőiben) a heraldikához értő személyt, (vagy személyeket) kell látnunk, maga a Képes Krónika pedig, jóllehet távolról sem tekinthető címereskönyvnek, az ilyen típusú alkotásokat nélkülöző magyar középkorban színes zászló- és címerrajzai, valamint azonosítható címertulajdonosai révén a magyar történelem elbeszélése és illusztrálása mellett betölt olyan funkciókat is, amilyeneket Európa más országaiban a címerkönyvek láttak el Végül röviden megemlítjük, hogy — korántsem a Képes Krónikában megfigyelhető mennyiségben és színvonalon — hasonló megoldásokat alkalmaz Thuróczy János krónikája. I. Mátyás király (1458-1490) számára (1488-ban) készített, Augsburgban kinyomtatott kiadásában.28 A magyar történelmet ugyancsak képszerűén bemutató, kiszínezett illusztrációkon itt is több címert láthatunk. Mindjárt a hártyán ránk maradt példány élén egy olyan címeregyüttes vonja magára figyelmünket, melyet a kutatás újabban Mátyás király és Beatrix királyné közös (fantázia) címerének értékel. 11. ábra/ 29 A címerábra közepén zárt, az alatta látható mindkét pajzs felső széle íolé festett pántos korona figyelhető meg. Ez alá került érintkező (felső) pajzscsúcsokkal egymás mellé helyezve Mátyás és Beatrix külön-külön ábrázolt, királyi illetve családi címere. Mátyás négyeit pajzsának első fehér mezeiében zöld hármashalom középsőjén vörös kettőskereszt áll. (Felső, vízszintes szára hosszabb, mint az alsó.) A második negyed vörös mezőben három fehér pólyát mutat (ami a vörössel és fehérrel hétszer vágott mező pontatlan változata). A harmadik mezőben arany koronán kétfarkú fehér oroszlán bal felé ágaskodik (Csehország címere), a negyedik kék mező az ugyancsak bal felé (udvariasságból a másik címerpajzs irányába) fordított királyi (családi) címert, az arany gyűrűt tartó fekete hollót mutatja. A második, ugyancsak a korona alá festett négyeit pajzs Mátyás feleségéé. Első és negyedik mezeje cölöpösen harmadolt. (Kétszer hasított.) Az első harmad fehérrel és vörössel hétszer vágott ( = Magyarország), a két második harmad arany liliomokkal van behintve (=Anjou), a harmadik fehér mezőben az arany jeruzsálemi keresztet ábrázolja, míg a második és harmadik negyed arany mezőben négy 7. ábra