Századok – 1995

Közlemények - Bertényi Iván: A Képes Krónika mint címeres könyv és mint heraldikai forrás V/1053

1056 BERTÉNYI IV. címer hasított pajzsának két mezejét alkotják.) Később a német császár ellen vereséget szenvedő Aba Sámuel király (1041-1044) vörössel és ezüsttel hétszer vágott zászlaja eltört nyéllel lehanyatlik, míg az arany mezőben lebegő fekete sassal ábrázolt győztes német (császári) zászló lobog.15 A német császárt és vejét, Salamon magyar királyt (1063-1074) R iniciáléban békésen együtt mutatva a két uralkodó kíséretéből egymás mellett emelkedik magasba a fekete sasos és az ezüst kettőskeresztes zászló /3. ábra/.16 A Szent László király (1077-1095) és a kun vitéz birkózását megörökítő díszes P iniciálé hátterében is vörös mezőben, zöld hármashalmon fehér (=ezüst) kettőskeresztes pajzsú, koronás alak (Salamon király? Géza herceg?) vezetésével harcol a magyar sereg, amely fölött a vezér pajzsáéval megegyező ábrájü zászló lobog.17 Az Arpád-ház mindkét címere /4. ábra/ a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező és a vörös mezőben zöld hármashalmon álló ezüst kettőskereszt együtt fordul elő a IV László király (1272-1290) meggyilkolását ábrázoló P iniciáléban, az előtérben holtan fekvő király sátrán.18 Az Anjou-kor elején a Képes Krónika miniatúráin megjelenik az új dinasztia címere is. /5. ábra/ A Károly Róbert (1308-1342) által belső ellenségeivel szemben vívott rozgonyi csata (1312) válságos pillanatát megörökítő miniatúrán a király mellén a zöld hármashalmon álló ezüst kettőskereszt, tárcsapajzsára festett hasított rutapajzsa első mezejében a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható, második, kék mezeje az Anjouk arany liliomaival van behintve. A király fejét fedő aranykoronás sisak felett az 3. ábra 4. ábra 5. ábra