Századok – 1995
Közlemények - Bertényi Iván: A Képes Krónika mint címeres könyv és mint heraldikai forrás V/1053
KÖZLEMÉNYEK Bertényi Iván A KÉPES KRÓNIKA MINT CÍMERES KÖNYV ÉS MINT HERALDIKAI FORRÁS* Magyarország a nyugat-európai keresztény kulturális zóna keleti határán fekszik. Érthető, hogy miként a középkori magyar társadalom struktúrája is bizonyos eltéréseket mutat a „klasszikus" nyugat-európaihoz és közép-európaihoz mérten, a kultúrában, s ezen belül a minket most közelebbről érdeklő heraldikában is jelentkeznek bizonyos magyarországi sajátosságok. Már a régi magyar címertani szakirodalom is felhívta a figyelmet a magyar címerképek — nyugatihoz mérten — „naturális", az elvont helyett többnyire a valóshoz, reálishoz való erősebb közelítésére.1 Ugyancsak a régi heraldikusok figyelmeztettek a bundabőrök hiányára a magyar címereken, s ha legújabban sikerült is bebizonyítanunk, hogy egy-egy esetben előfordul a hermelin a magyarországi heraldikában is, az kétségtelen, hogy használata rendkívül ritka.2 A magyar címertani forrásbázis sajátossága az is, hogy miközben a 14. századtól kisebb számban, a 15. századtól tömegesen fordulnak elő címeres levelek, a nyugati heraldikában oly fontos címerkönyvek, címertekercsek nem maradtak ránk a magyar középkorkutatók által korszakhatárnak tekintett mohácsi csata előtti időszakból. (1526).3 Pedig tudunk Magyarországon működő heroldokról is: (Luxemburgi) Zsigmond király (1387— 1437) Johan Kunigsberget címerkirállyá nevezte ki a magyarországi heroldok és persevantok élére4 , sőt a magyar királynak már 1371-ben volt heroldja, aki (nyilván ura megbízásából) egy vadászkürtöt adott át a burgund hercegnek.5 1442-ben már Pozsony város heroldjáról is tudunk, aki a város címerével összefüggő tevékenysége révén kap pénzt a várostól.6 Semmilyen adatból sem következtethetünk arra, hogy 1412-ben, Johan Kunigsberg kinevezésekor a magyar uralkodó az akkor szokásos módon Flandria, Brabant vagy Holland vidékéről származó személyt választott volna címerkirálynak.7 Azt sem sejthetjük, milyen módon jutott el a magyar király címere Gelre heroldhoz, tény azonban , hogy ő munkájában * A párizsi Institut de Recherches et d'IIistoire des Textes által a középkori címeres könyvekről szervezett nemzetközi tudományos ülésszakon tartott előadás magyar nyelvű változata.
