Századok – 1995

Tanulmányok - Makkay János: Decebál kincsei V/967

DECEBÁL KINCSEI 1011 p. 46: leíija Martinuzzi megölését, és azt, hogy rögvest azután a gyilkosok „... zerschnitten seine Beth und suchten Geld darin, weill sie aber nichts funden, weltzetten sie den bluttigen Körper in Federn gantz; und daß er einen Meer-Wunder gleich außsahe, Hessen ihn also liegen, und zohen ihre Strassen davon." Reychersdorff, Georgius: [1495/1497-155?] Chorographia Transyluaniae, quae Dacia olim appellata, aliarumque provinciarum et regionum succincta descriptio et explicatio. Viennae, 1550, p. 569, illetve Chorographia Transilvaniae recognita et emendata, in Bongarsius, J.: Rerum Hungaricarum Scriptores varii historici, geographici. Francofurti, 1600, pp. 565-581, p. 569. Legújabban Georg ReicherstoríTer: Chorographia Transilvaniae-Chorographia Moldáviáé. Erdély és Moldva leírása 1550. Szabadi István kiadásában, Series Fontium Latinorum Debreceniensis, I. Debrecen, 1994. ed. Szabadi, pp. 46-49: Varheli loco nomen est, quod significat, locus urbis: hic singulis fere diebus Valachos invenias, qui rudera vertunt, ac lapides preciosos, atque numismata tam aurea quam argentea ex vLsceribus terrae, variaque antiquitatis monumenta eífodiunt. „Várhely a neve ennek a helynek, ami annyit jelent, hogy locus urbis: itt csaknem naponta oláhokat találhatsz, akik a törmeléket forgatják és a régiség különféle emlékeiként pompás köveket és mind arany, mind ezüst érméket ásnak elő a földből." — Abrugbania dives auri oppidum, ... subter quorum valles vitrei et perlucidi amnes decurrunt, ex illis alpium iugis demergentes: plures denique eo loco chrysolapides in opulentis ac crebris chrysoplisiis, id est aurilavacris inveniuntur. .Abrugbánya [Abrudbánya] aranyban gazdag mezőváros, ... a völgyek alján ama havasok gerincéből fakadó, áttetsző és csillogó folyók futnak: a gazdag hozamú és sűrűn sorakozó chiysopllsiumokon, azaz aranymosó telepeken szokatlanul sok aranyrögöt [chrysolapides 1 találnak." Rónier Flóris: A két hazában talált régi arany műemlékekről, különösen a szarvasszói — Mármaros-megyei — arany kincsről. I. A hazai arany mű-leletekről. ArchKözl 5, 1865, p. 30: „Lazius Reipubl. Rom. Comm. I. XII. 1540 körül említ 40.000 db. többnyire Lysimachusféle aranyat, melyeket oláh hajósok, a Marosból a Strigbe hajókozván, egy fa tövében találtak. Bizonyos, hogy Martinuzzi bibornok a dolgot megvizsgáltatta és halála után belőlük 1000 darab kincsei között találtatott, mint a cs. titkos levéltár egyik okmányából kitűnik. Schesaeus, Christianus, Saxonus Transsilvanus [1536-1585]: Rvinae Pannonicae libri quatuor. Statvm Rei Pvblicae et Religionis in Vngaria et Transsilvania ...1571, I—II. 1797-es kiadása cum notitia ... Iosephi Caroli Eder. Cibinii, 1797. Legújabban Christianus Schesaeus: Opera quae supersunt omnia. VI. Ruinae Pannonicae libri duodecim. Ed. Fr. Csonka. Budapest, 1979, liber secundus,714-718, p. 151: Post coedem inquirit Castaldus, ubi aera reposta Regia serventur, locupletis viscera regni. Distrahit aeratis clausum Mammona capistris. Pars data militibus, pars regi cessit Alano, Maxima Castaldi privatos ivit in usus.