Századok – 1994
Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922
924 HERMANN ROBERT gyarra visszafordított változatai az 1867 utáni magyar munkákban jelentek meg. A Wilhelm Ramming által a nyári hadjáratról írott munkában látott először napvilágot az az 1849. július 2-án Görgei által a kormányhoz intézett memorandum, amelyben a fővezér éles szavakkal bírálta a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátását. A memorandumot Ramming a Molnár Ferdinánd ezredes, Görgei vezérkari irodájának főnöke által készített másolat, pontosabban, a fogalmazvány (vagy a tisztázat?) alaposan átfogalmazott változata alapján közölte. Szintén Ramming közölt egy rövidebb részletet Görgei 1849. június 30-i jelentéséből, s Kossuth július 8-án Görgeihez intézett utasításából is.6 Szintén 1850-ben tette közzé Klapka György előbb angol, majd német nyelven emlékiratainak első változatát. Itt közölte Kossuth 1849. július 8-án Görgeihez intézett levelét. A magyar kutatás egészen az 1970-es évekig csak Klapka közléséből ismerte e levél szövegét.7 Görgei 1852-ben megjelent emlékiratában kivonatosan tette közzé Kossuthhoz és az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz intézett 1848. október 6-án, november 11-én, 14-én, 15-én, 17-én kelt leveleit. Ezek magyarra visszafordított változatai később több más kiadványban is megjelentek. Görgei közlésének és fordításának alapjául a feldunai hadseregparancsnokság levelczőkönyv-töredékei szolgáltak. Görgei emlékirataiban jelent meg a fogalmazvány alapján az 1849. július 2-i emlékirat szövege - egyetlen, ám fontos mondat kivételével. Maga az emlékirat ugyanis a függetlenségi politika nyílt bírálata, ám az utolsó mondatban Görgei így fogalmaz: „Egység mindenek előtt: ez eme hadsereg legtisztább alkotóelemeinek jelszava; tehát én is köteles voltam azt magamévá tenni, s erőmhöz képest szerinte élni."8 A Görgei, Klapka és saját 1849-es munkájában megjelent Görgei- és Kossuthleveleket közölte újra — egy kivétellel — Mészáros Károly 1862-ben.9 Ezzel egy időben jelent meg Asbóth Lajos honvédezredes emlékiratainak két kötete. Az első kötetben ő közölte először Görgei 1849. augusztus 11-én Kossuthhoz intézett, s Kossuth másnap Görgeihez írott levelét. Ez a közlés már csak azért is figyelemre méltó, mert a két levél eredetije, illetve fogalmazványa ez idő szerint Vörös Antalnak, Kossuth titkárának a gyűjteményében volt, s Vörös Kossuth felhatalmazása nélkül senkinek sem adott át iratokat betekintésre. Asbóth valószínűleg csak másolatot kapott az okmányokról, mert mindkét közlésben találhatók apróbb-nagyobb pontatlanságok. A Kossuth-levél hitelességét később Asserman Ferenc — alaptalanul — kétségbe vonta.10 Ezt követően egészen 1885-ig csupán utánközlésekkel találkozunk. Egyfajta „felejtési" folyamat is megfigyelhető volt: a Mészáros Károly 1849-es és 1862-es munkájában, illetve Szilágyi Sándor 185ü-es köteteiben közzétett Kossuth-levelek egy része „kiesett" a történetírás köztudatából.1 1 1885-ben jelent meg Görgey Istvánnak, Görgei Artúr öccsének első kötete a szabadságharc történetéről. A vegyes műfajú munka egyszerre tartalmazott személyes visszaemlékezéseket, okmányodat, történeti összefoglalót és vitairatokat. Görgey István az 1860-as évektől kezdve nagy szorgalommal gyűjtötte bátyja 1848-49-es tevékenységére, a Görgey-család és a szabadságharc történetére vonatkozó okmányokat. Munkája első kötetében 1848 novemberi kezdettel Görgeinek Kossuthhoz intézett 18, illetve Kossuth egy Görgeihez írott levelét publikálta. A Görgei-levelek
