Századok – 1994

Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922

KOSSUTII ÉS GÖRGEI LEVELEZÉSÉBŐL 925 többnyire a feldunai hadsereg és a VII. hadtest levelezőkönyveiben található másolatok alapján jelentek meg. Görgey István közléseinek értékét azonban alaposan csökkenti, hogy többségük kivonatos. A mú második kötetében 6 Kossuthnak szóló Görgei- és 6 Görgeinek szóló Kossuth-lcvelet tett közzé. A harmadik kötetben csak korábban már publikált leveleket közölt. Munkájába átvett néhány, más munkákban megjelent levelet és iratot is; főleg Klapka és Asbóth közléseit. Görgey István azonban csak anyaggyűjtésének töredékét tette közzé munkáiban. Az általa összegyűjtött Görgey-levéltárban pld. megtalálhatók voltak Kossuth és Görgey 1848 októberi leveleinek fogalmazványai és tisztázatai, illetve november-decemberi levélváltásaik német fordításai is. Ez utóbbiakat valószínűleg az aradi várban raboskodott, s ott a cs. kir. vezérkar számára feldolgozó munkát végzett honvédtisztektől, Bayer Józseftől, Csermelyi Lajostól és Szuper Sándortól kapta, illetve örököseiktől vásárolta meg. Tudjuk azt is, hogy Görgey István egy második, bővített kiadásban is meg akarta jelentetni munkáját, s ezért pld. Horváth Lajosnak, Szemere Bertalan egykori titkárának iratgyűjtemenyéből is lemásoltatta az ott található 1848-49-es iratokat.12 Ezt követően a két jeles személyiség levelezésének publikált darabjai egészen az 1920-as évekig alig gyarapodtak. A század végén és a század elején megjelent munkák csak utánközlésekre szorítkoztak. Az egyetlen kivételt Tragor Ignácnak, a neves váci helytörténésznek a munkája jelentette, aki egy az OHB-nak s egy Kossuthnak szóló Görgei-jelentést publikált.13 1918 után a Monarchia felbomlásával immáron a bécsi levéltárak is kutathatókká váltak. Magyar vonatkozású anyaguk tekintélyes rcsze az 1930-as években haza is került. A szabadságharc hadtörténetére, ezen belül a Kossuth-Görgei viszonyra vonatkozó iratanyag első kutatója Steier Lajos, egy jeles autodidakta történész volt. 1924-26 között négy kötetben írta meg „A szabadságharc revideált történetét", s с kötetekben 13, Kossuthnak, illetve az OHB-nak szóló Görgei-, és 40 Görgeinek szóló Kossuth-levelet publikált.14

Steier tette közzé 1924-ben Bcniczky Lajos kormánybiztos emlékiratait a szabadságharcról; ennek függelékében szintén közölt egy Görgeihez intézett Kossuth-, s egy Kossuthhoz intézett Görgei-levclet.15

Steier közléseinek értékéből azonban sokat levon, hogy sok bennük a félreolvasás, a figyelmetlenségből fakadó kihagyás, a rövidítések téves feloldása. Steier közléseit nem bővítette Deák Imre kötete sem; az ebben közzétett öt, Görgeihez írott Kossuth-levél mindegyike megjelent Steier köteteiben vagy korábbi publikációkban ís.lf

) Szintén erre az időszakra esik az iratanyag egyik legjelentősebb pusztulása. 1927. július 15-én, a bécsi munkásfelkelés során tűz ütött ki a bécsi Justizpalastban, amely rengeteg, magyar vonatkozású iratanyagot őrzött. Supka Géza egy — sokáig kéziratban maradt — munkájából úgy tűnik, hogy a Görgei-Kossuth-levelezés több darabját is itt őrizték. Supka az itt található okmányokból 83 darabot másoltatott, illetve fényképeztetett le. Ezek közül 43 darabot vett fel csak 1985-ben, halála után 29 évvel publikált kötetébe. Köztük szerepel Kossuth 1849. június 23-án (Supka szerint 25-én) Görgeihez, s Görgei június 25-én Kossuthhoz intézett levele is. Ez utóbbinak az az érdekessége, hogy tudomásunk szerint a két férfiú levelezésének egyetlen olyan darabja, amelyet Görgei tegező formában írt Kossuthhoz.17 Az anyag legjelentősebb, s a korábbiaknál megbízhatóbb publikációi Barta István nevéhez fűződnek. A Kossuth Lajos összes munkái XI1I-XV. köteteiben ő tette