Századok – 1994

Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922

Hermann Robert GÖRGEI ARTÚR ÉS KOSSUTH LAJOS LEVELEZÉSÉNEK KIADATLAN DARABJAI A Görgei- (vagy Görgey-)kérdés csaknem egyidős a szabadságharccal, s lényegét tekintve inkább tekinthető állandóan prolongált politikai vitának, mint tényleges történeti kérdésnek. A kérdés lényege egyetlen mondatban foglalható össze: Áruló volt-e Görgei Artúr? Az erkölcsi minősítést is magában foglaló kérdés történeti szempontból így fordítható le: Elősegítője vagy (tudatos) hátramozdítója volt с Görgei Artúr a magyar polgári átalakulás vívmányainak megőrzéséért folytatott 1848-49. évi szabadságharcnak? Az árulási vádat ma már magára valamit adó, komoly történész nemigen képviseli, s az elmúlt két évtized kutatásában e kérdésben is egyre inkább a tények, és nem az előfeltevések határozzák meg a történészek álláspontját. A korábban aktuálpolitikai szempontból jól használható Görgei-kérdés mára politikai érdekességét veszítette, s abban reménykedhetünk, hogy a jeles hadvezér a szabadságharc közelgő 150. évfordulóján végre elfoglalhatja a nemzeti panteonban azt a helyet, amely a polgári átalakulás más nagyjai mellett megilleti.1 A Görgei 1848-49-es szerepéről folytatott vitának központi kérdése Görgeinek és a szabadságharc politikai vezérének, Kossuth Lajosnak a viszonya. Valóban Kossuth teremtménye volt-e Görgei, mint ezt maga Kossuth állította az árulási vádat mindmáig legnagyobb hatással megfogalmazó vidini levélben?2

Vagy Kossuth nélkül is feljutott volna arra a magas posztra, amely képességei alapján kétségkívül megillette? Kossuth politikájának támogatója, vagy éppen ellenkezőleg, ellenfele volt-e hadtestparancsnoki kinevezése után? Milyen módon szakaszolható kettőjük viszonya? A tényleges politikai nézeteit jól titkoló hadvezér s a vele szemben jóindulatú és naiv politikus konfliktusáról volt-e szó, mint ezt a magyar függetlenségi történetírás képviselői állították? Vagy a köznemesség megalkuvó, illetve a függetlenségi küzdelmet szívvel-lélekkel vállaló erői csaptak össze e két férfiú párharcában, mint ezt a marxista történetírók vélték bizonyítani? A kérdések megválaszolása már csak azért sem könnyű, mert a két résztvevő mindent megtett annak érdekében, hogy az utókor történésze minél több rejtélyt találjon kettejük kapcsolatának történetében. 1849 augusztusa után előbb Kossuth,