Századok – 1994
Dokumentumok - Spira György: Kossuth hagyatékából V/888
892 SPIRA GYÖRGY lehet, hogy nagy rokonszenvre találandnak s alkalmasint szavazat nélkül elfogadtathatnak. — Én főkép hármat tartok illyennek: 1) Az alkotmányos lét biztosítása. — Magyar Országnak s a kapcsolt részeknek alkotmányossága iránt tökéletesen nyugottak mind addig nem lehetünk, míg a velünk egy fejedelmet bíró monarchia minden tartományai alkotmányt nem bírnak s közös fejedelmünket mindennemű uralkodói viszonyaiban alkotmányos institutiók nem környezik. Annálfogva utasítassanak a követek erélyes közremunkálásra, hogy az országgyűlés hazánk alkotmányosságának biztosítása, a monarchiávali kapocs és egyetértés szilárdítása s a találkozó érdekek könnyebb kiegyenlítése tekintetéből, de az uralkodó dynastia érdekében is magát ő Felségénél felírásilag közbenvesse, miszerint Cseh, Morva Ország, Gallitia, Lombardia, Austria stb. — szóval a monarchia minden tartományai — históriai alkotmányaikat, a jelenkor igényeihez képest népszerű alapon kifejlesztve, viszakapják. 2) Horvát Országban két párt áll szemközt ingerült vitában évek óta. Az ilir párt azzal vádolja a horvát-magyar pártot, hogy cz a horvát nyelvet és nemzetiséget megakarja dönteni s Horvát Országot magyarizálni. — Ez nem igaz, ezt sem a magyarok nem akarják, sem az igaz horvát párt abban megnem egyezne. Ellenben a horvát párt attól tart, hogy az ilirek a Magyar Országgali kapcsot akarják csonkítani, melly kapocsnak fentartásában az igaz horvátok szabadságuknak, alkotmányosságuknak, nemzeti lételüknek biztosítását találják s mcllyhez őket századok szent emlékei csatolják. Ezen csonkítási vádat viszont az ilir párt nem akarja elismerni. Adja hát mind a két párt szándéka tisztaságának bizonyságát. A horvát párt nyugtassa meg az ilireket, hogy ő a horvát nemzetiségnek igaz barátja, az illir párt pedig nyugtassa meg amazokat s Magyar Országot, hogy a százados törvényes kapocs fentartásának valódi barátja; és vagy ki fognak a pártok engesztelődni s egyesített erejöket boldogtalan súrlódások helyett a szabadság kifejtésére s a haza szellemi és anyagi javának előmozdítására fordítandják, vagy ki fog sülni, hogy a nyelwita egynémellyeknél csak ürügy, melly más célokra használtatik, s ekkor leesik a hályog az elámítottak szeméről s mind a két párt jobbjai a közös ellenség ellen egyesülendnek. Azért is indítványba vélném teendőnek a tartományi gyűlésen, utasítassanak az országgyűlési követek a tartományi gyűlés azon határozatának törvénybe iktatását az országgyűlésen eszközölni, hogy a) Horvát Ország kebelében a köztanácskozásokban, végzésekben, jegyzőkönyvekben s tiszti eljárásokban hivatalos nyelv nem a latin, hanem a horvát legyen, b) hogy azonban az ország kormányszékeivel s Magyar Ország törvényhatóságaival a horvát törvényhatóságok is magyar nyelven levelezzenek s e végett — a míg szükség leszen — hiteles fordítókat tartani kötelesek legyenek. Ha az elsőnek megadása mellett a tartományi gyűlés a másodikat elfogadni nem akarná, világosan tanúsítaná, hogy a nyelwita csak ürügy, melly elszakadási törekvéseket leplez. 3szor. Az utóbbi évek súrlódásainak másik fő ürügye vagy oka azon félelem, mintha Magyarország Horvátországnak municipalis állását akarná csorbítani. Ezen dolog kiegyenlítésének csak egy módja lehet, t. i. az: hogy ha a tartományi gyűlés az országgyűlés felsőbb befolyásától ment akar lenni, viszont ő se kívánjon az országgyűlésre testületi befolyást gyakorolni.
