Századok – 1994

Dokumentumok - Spira György: Kossuth hagyatékából V/888

KOSSUTH HAGYATÉKÁBÓL 893 Annál fogva utasítandóknak vélném a követeket, igyekezzenek az országgyűlésen törvény által megállapítatni, hogy valamint Posega, Verőce és Szerém megyék s minden királyi városok, úgy a horvátországi három megye is külön külön ülést és szavazatot kapjon az országgyűlésen s a tartományi gyűlés minden törvényhozási tárgyak mellőzésével egyenesen csak Horvátország közigazgatási közös beldolgaira törvény korlátai közti hatósággal szorítkozni köteles legyen. Ezeket vélném én ez időszerint a horvát országi körülmények között legsarkalatosb teendőknek. Meglehet, hogy célt így sem érhetünk. Meglehet, hogy ez sem lesz kivihető; de arról erősen megvagyok győződve, hogy vagy illy úton lehet a horvát bonyodalmakból kibontakozni, vagy békés úton sehogy sem. — A becsületes kísérletet megkellene tenni, miszerint legroszabb esetben, ha extremumokra volnánk kénytelenek fakadni, legalább Isten előtt s a szabad és mívelt Europa közvéleménye előtt tiszta lélekkel elmondhassuk, hogy a békés kiegyenlítésre minden lehetségest elkövettünk s a következő szerencsétlenségek súlya nem a mi lelkünkre fog nehezkedni. Az utolsó pont ha úgy találna keresztül menni, hogy a horvát megyék egyenkinti képviselete mindjárt az országgyűlés elején elfogadtatván s a kormány által is jóváhagyatván, a megyék még ezen országgyűlés folytábani követküldésekre utasítassanak, ezen esetben jó volna talán ez úttal más legislatives kérdésekbe nem bocsátkozni, hanem azt a megyék számára fenftjartani; — ellenkező esetben iparkodnám a reformkérdésekre nézve az ellenzéki program irányában hatni, de csak annyira, a mennyire a körülmények tanácsosnak mutatják, s azért, specialitásokba nem ereszkedve, inkább csak vezérelveknél maradnék, mint például: alkotmányos biztosítékok kivívása, a hon polgárok különböző osztályai érdekeinek egyesítése, a renddel párosult szabadság kifejlesztése, a földbirtok szabadsága s biztosítása, a hitel szilárdítása s általában célszerű reformok által az ország szellemi és anyagi előmenetelének alkotmányos alapon gyarapítása stb. Azt gondolom, a reform kérdések iránt szem előtt kellene tartani, hogy jobb, ha valami inkább szóba sem hozatik, mint ha megbukik. Mind ezeket a lchetségig akkint kellene vinni, hogy ezeknek elintézésénél — ha csak kikerülhető — a szavazatjog principialis kérdése elmcllőztessék. Ha nem lehetne elmellőzni, akkor Zágráb megyének 1845ki lépéseihez természetesen hűnek kellene maradnia. De ha ez indítványokon köz felkiáltás útján szerencsésen keresztül esni lehetne, csak az után kellene az országgyrí/á« követeket választani szintúgy felkiáltással, ha lehet. Ha nem lehet, természetesen a fentebb projectált határozathoz ragaszkodással. E mellett Zágráb megyének az 1845ki eseményekre nézve — híven magához s elveihez — természetesen panaszkodnia lehetne az országgyűlésen; de én kimondhatlan nyereségnek tartanám, ha ellehetne inconsequentia és jogsérelem nélkül kerülni, hogy ezen panasz a mostani követválasztással is öszeköttessék, mert különben az ellenzék azon kénytelenségbe tétetvén, hogy a horvát követeket el ne ismerje, a különben is nehéz bonyodalmak egy új nehéz csomóval szaporítatnának, mellyen talán minden megoldási kísérlet hajótörést szenvedhetne. — Akadály már elég sok van; ha csak lehet, nem tanácsos szaporítani. Ezekben foglaltatik nézeteim fő lényege. Részletekbe nem ereszkedhettem. A zágrábi ellenzéknek megnem oszlatását, hanem egyetértő működését minden esetre gondosan fentartandó becses kincsnek tartom, s illyennek tekintetni s a szakadást minden áron elkerültetni óhajtóm. Kegyednek pedig szabadságot adok, hogy ha jó-