Századok – 1994
Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831
KOSSUTH ÉS A SZÉKELYEK 1848-BAN 861 nemzetek ellen s „csak is nemzetünket fegyveres kézzel megtámadó, vagy e honban az unió és új szabadságunk ellen bujtogatók"-kal114 szemben lép fel. A székely gyűlés új programját a Kolozsvári Híradó október 8-i számában tették közzé. Ez a következő pontokból állt: 1) Hűség és hódolatnyilvánítás a király iránt; 2) Testvéri kéznyújtás a hazában levő minden nemzetiségnek. Kijelentése annak, hogy ők senkit megtámadni nem fognak, de a magyar nemzetet és alkotmányt bármely megtámadó ellen védelmezik és 3) a szükséges védelmi intézkedések. Tudott-e Kossuth a székely nemzetgyűlés előkészületeiről? Október 17-ig aligha. Berzenczey csak október 12-én jelentette „Kossuth Lajos Úrnak", hogy „itten székely tábor alakul", amelynek felszereléséhez fegyvert kért. Berzenczey ennek tudatában cselekedett. Kossuth 17-én, a levél vétele után azonnal intézkedett: felszólította Vayt és a hadügyminisztert, hogy segítsék Berzenczeyt a székely katonai tábor alakításában. Ugyanaznap újította meg Berzenczey kinevezését.11 5 Mindebből kiderült, hogy Kossuth jóváhagyta, sőt támogatta a székely nemzeti gyűlés szervezését, s ebben Berzenczeyt tartotta illetékesnek. Szövetségük azonban az agyagfalvi gyűléssel kritikus szakaszába érkezett. Az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés. A székely katonai tábor megalakulása és széthullása. A felelősség kérdése Berzenczey és Mikó Imre megegyezése elősegítette az előkészületek felgyorsítását. A székely székek népessége reménykedve várta az eseményt. Kérdéses volt azonban, hogy ott lesz-e Agyagfalván a határőr katonaság: a három székely határőrezred. Tanulságos (és a nagygyűlést követő fegyveres összeütközés kimenetele szempontjából figyelmet érdemlő) a székely huszárezred parancsnokának, Sombori ezredesnek a General Commandóhoz intézett jelentése: felszólítást kapott a nagygyűlést előkészítő sepsiszentgyörgyi bizottmánytól, hogy október 13-án a huszárezreddel induljon ki az agyagfalvi gyűlésre.11 6 Kéri a katonai főparancsnok utasítását. Puchner nem is késlekedett a tiltó rendelkezést kiadni, amely azonban különböző okok miatt nem juthatott el idejében rendeltetési helyére, illetőleg — más forrás szerint — sepsiszentgyörgyi forradalmárok lefoglalták a küldeményt.117 Az ezredparancsnokok engedni voltak kénytelenek a társadalmi közakaratnak, s megkezdték előkészületeiket, hogy Agyagfalvára menjenek. Jegyezzük meg, a főtisztek nem saját meggyőződéstől vezettetve cselekedtek így, hanem társadalmi nyomásnak engedtek. A határőr katonai alakulatokkal egyidőben elindult a székely székek minden rendű polgári népessége is és október 16-án, a nagygyűlés megnyitásakor, Jakab Elek történetíró szerint, mintegy 60 000 ember volt jelen a Nagyküküllő partján elterülő téren.11 8 Az október 23-án kelt s a kézdivásárhelyi, Agyagfalvárói hazatért küldöttség beszámolóját megörökítő jegyzőkönyv így vázolta fel a nemzeti gyűlés első perceit: a saját küldöttségre utalva írta, hogy 16-án reggel „illő rendben tábori zenével az őseink gyűléseinek emlékétől megszentelt agyagfalvi réten a végtelen tengerként hullámzó székely csapatok közé számára kimutatott helyet elfoglalta s ott várta a gyűlés
