Századok – 1994

Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831

KOSSUTH ÉS A SZÉKELYEK 1848-BAN 841 De a főtisztek egy része, egyetértve a Gubemiummal, itt is azzal fogadta, hogy „a székelyt nem kell kivinni, mert Erdély is veszedelemben forog". Ennek ellenére a június 15-i csíksomlyói népgyűlésen mintegy 7000-en tettek esküt a magyar minisztériumra. Székelyföldi tapasztalatai alapján Gál Sándor 20-30 000-es haderő szervezését tartotta lehetségesnek, amelynek előfeltételeként a székely kérdések megoldását jelölte meg.3

0 Gál Sándor, aki maga is székely volt, jól ismerte a székelyek helyzetét, s ezért sürgette problémáik megoldását, mert az osztrák katonai főparancsnokság semmiképpen sem akarta kiengedni kezéből a székely határőrség fölötti hatalmat. Egyébként ekkor még a Gubemium is bízott Puchner főparancsnokban, s ezért engedelmességre buzdította a határőr székelyeket. Wesselényiék — amint már említettük — egyénileg és csoportosan is felszólításokkal fordultak a székelységhez katonai erejük megőrzését kérve tőlük. Ez a több irányból jövő elvárás és nyomás azonban sok zavart okozott a székely nép körében, amely egy adott időben nem tudta kire hallgasson a már említett fórumok és személyek közül. A közszékely ösztönszerűen tetteket várt, másrészt példamutatást. „Jól van, én megyek, de nemes ember is" jöjjön, mert az unió már ki van mondva, de „az eddigi székely primőr még se visel fegyvert" — ismétli Gál Sándor jelentése a közhangulatot. Tehát — vonja le a következtetést — a nemesség mondjon le kiváltságairól, vegyen részt a közterhek viselésében, s olyan intézkedéseket kell hozni, hogy „az érdekek lehetőleg összeolvadjanak".31 Ha ez megvalósul, felállítható lesz egy olyan székely haderő, amely nem a General Commandónak, hanem a magyar kormánynak engedelmeskedik. Bizonyosnak látszik, hogy Gál Sándor terve Kossuth székely politikájára nem maradt hatástalan. Ugyanis a nyár folyamán — amint azt látni fogjuk — Kossuth önálló székely haderő tervét terjeszti majd a minisztertanács elé, s amikor szervezésére felhatalmazást kap, Berzenczey kormánybiztos mellé éppen Gál Sándort nevezi ki katonai szakértőnek. A magyar kormány küldöttségének helyzetfelmérése tehát hasznos információkhoz juttatta a kormányt, de ameddig a székely kérdések megoldatlanok maradtak, a székelyföldi bizonytalanságok sem tűntek el. Az erdélyi országgyűlésen volt a sor, hogy a bizonytalanságot megszüntesse. A székely kérdés az erdélyi országgyűlésen. Kossuth és az unió Az erdélyi országgyűlés, hosszas várakozás után, május 29-én ült össze Kolozsvárt s június 18-ig ülésezett rendszeresen. Erdély utolsónak bizonyult rendi országgyűlése a pozsonyi, már szentesített törvények szellemében, de a törvények szövegét valamennyire az erdélyi helyzethez igazítva, jelentős munkát végzett. Törvényt hozott az unióról, a jobbágyfelszabadításról, a közös teherviselésről, a sajtószabadságról, a bevett vallások teljes egyenlőségéről, ide értve az ortodox vallást is. E törvények megalapozták a polgári társadalom jogi rendszerét, megteremtették az átalakulás feltételeit. Külön hangsúlyozandó, hogy az uniótörvény leszögezte, hogy az egyének jogegyenlősége „a hazának minden lakosára nézve, nemzet, nyelv és vallás különbség nélkül, örök és változtathatatlan