Századok – 1994

Történeti irodalom - Európa története (Ism.: Radó Bálint) III–IV/795

795 TÖRTÉNETI IRODALOM sokan részt vettek közülük a Trade Unionok munkájában és a sztrájkokban. Sokan visszajöttek. Az ott gyökeret vertek unokái már nem tudtak magyarul. 74 agrárproletár levelét és Ьб jegyzetanyagot közöl a szerző. Egy hadtörténeti témát mutat be kórházorvosi napló formájában a második világháború korszakából „Az 533-as hadikórház parancsnoksága ügyeletes orvosi eseménykönyve (1942. augusztus 9. - 1945. április 21.)" címmel Bősze Sándor forrásközlése. E Kaposvárott működött kórházba 1943 elején a doni harcokból sok sebesült érkezett (németek is). A Szálasi alatt nyugatra hurcolt kórház számos bombázás és ellátási nehézségek után a dél-németországi Landshutból települt haza. Füzes Miklós tanulmányának témája „A magyarországi németek meghurcolása Délkelet-Dunántúlon a második világháborúban és a befejezést követó években". Bemutatva a magyarországi németség és a magyarság közötti évszázados jó viszony megtörésének történetét, Bäsch Ferenc és a Volksbund szerepét, szól az SS-be toborzásról, illetve kényszerítésről, majd a dél-dunántúli német lakosok egy része meneküléséről a szovjet hadsereg elől, s végül a háború utáni kitelepítésről. Raab Erzsébet sváb parasztasszony itt közölt levele a tragédia tükre. Nagy Domonkos Imre ,A Kis-Balaton története 1945 és 1952 között" című tanulmánya igen szemléletesen mutatja be a szerencsétlen politikai beavatkozások következményeit ezen a természetvédelmi területen. Végezetül Szántó László tanulmánya 1956 történetének — Somogy megyei — forrásaihoz kalauzol bennünket. Sok vitatott jelenséget tárgyal a forradalmi (helyi) szervek iratai és a fennmaradt akkori MSZMP dokumentumok alapján. A primér források mellett szekundér források is demonstratív erejűek, főleg a restaurált kommunista diktatúra helyi apparátusa bemutatásában. A kötet végén beszámolót találunk az 1992. évi Somogyi Levéltári Napokról. A rendezvény keretében hangzott el Kosáry Domokosnak, az Akadémia elnökének előadása „Európa modellje és Magyarország" címmel. Kratky Tamás EURÓPA TÖRTÉNETE (Szerk.: Gunst Péter) Csokonai Kiadó, Debrecen 1993. A szerkesztő, Gunst Péter bevezetője szerint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem középkori, új- és legújabbkori egyetemes történeti tanszékeinek oktatói tollából megjelent összefoglalás célja, „hogy áttekintő képet adjon az európai történeti fejlődés fő vonalairól, lényegéről". A szerzők azokat a tényezőket keresték, melyeknek köszönhetően az európai történelem a világ más nagy civilizációs központjainak sorából kiemelkedett, és önmagát folyamatosan megújítva, egy egészen eredeti, rendkívül dinamikus fejlődési utat járt végig. Ma „a világ többi kontinensének népei gyakorlatilag nem tehetnek mást, mint így, vagy úgy ehhez alkalmazkodnak -- ha nem akarnak megsemmisülni, ha eredeti sajátosságaikat legalább részben meg akarják őrizni". Az áttekintés korántsem csupán Európára figyel, hanem a nagyvilág felől közelíti meg az öreg kontinenst. Éppen ez a módszer teszi lehetővé az összehasonlítást, az európai „megugrás" okainak feltárását, illetve a kétségtelen regionális különbségek tisztázása melletti bemutatását. Európának ez a kivételes belső dinamizmusa a Krisztus utáni első évezredben már jelen volt, de teljes győzelme még nem volt előrelátható. Akkor rnég több, iá európainál sok tekintetben hatalmasabb centrum volt a világon, melyek mindegyikéről úgy tűnt, messze felülmúlja Nyugat-Európa lehetőségeit Csakhogy Európa, — s ezt hangsúlyozni kell, - a nyilvánvalóan nem is töretlen fejlődése során kezdetben szerénynek tetsző adottságait maximálisan kamatoztatni tudta. Ez a képessége volt felfutásának záloga, ami miatt — a szerkesztő szavaival története, mint általában a történelem, nem a múltnak szól, hanem mindig a jövőnek. Gunst Péter a kötet első, Az európai fejlődés alapjai címet viselő fejezetében ezt a gondolatmenetet folytatja, miközben egy ma sokat emlegetett fogalom, az „európaiság" eredetét, lényegét keresi. Megállapítása szerint tudományos fogalomként „Európa" a 17. század folyamán jelenik meg, amikor már kezd érezhetővé válni az európai fejlődés fölénye. Dél- és Kelet-Közép-Európában viszont, a török ellen vívott harcok színterein, még a 18. századig tartja magát a korábban Nyugaton is általános „kereszténység" kifejezés. A szerző kiemeli, hogy Európa a múlt egyes szakaszaiban más-más határokkal rendelkezett.