Századok – 1994
Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708
730 SENG A TO RU tár őriz mások Makinóhoz írt leveleivel együtt4 4 , hiszen Makino bizonyára elküldte Vámbérynek. Erre a levélre Vámbéry „Japan and the Mohametan World" c. cikkében bukkantam rá, amely a „The Nineteenth Century" с. angol folyóirat 1905. áprilisi számában jelent meg. A magyar tudós szerint, akinek írásai már korábban is többször közlésre kerültek e lapban, a japánok győzelmének az oroszok fölött csupán érintőleges befolyása van a muszlim világra, amelynek modern civilizációja még gyermekcipőben jár, és a muzulmánok örömének alig van olyan gyakorlati következménye, amely arra irányulna, hogy lerázzák a keresztények uralmát. Vámbéry akkor idézi Hayashi levelét, amikor elveti azoknak az aggodalmát, akik szerint a japánok győzelme veszélyes hatást gyakorolhat a muzulmánokra Indiában. Hayashi 1904. október 1-jei dátummal ellátott levelében, amelyet tudósunk teljes terjedelemben idéz, először megjegyzi, hogy teljesen egyetért Vámbérynek a „La Revue d'Orient et de Hongrie"-ban megjelent „Le péril jaune" с. cikkében kifejtett nézetének minden pontjával. És tovább erősíti a sárga veszedelem elmélet ostobaságát és abszurdumát.45 Nem tudjuk, hogy Hayashi miért hivatkozott inkább Vámbéry francia nyelvű cikksorozatára, mint német nyelvű könyvecskéjére, de annyi bizonyos, hogy tudósunk szóban forgó angol cikke születésének háttercben is az ő és a japán diplomaták együttműködése állt. 1905. május 10-én, néhány héttel azelőtt, hogy Japán közeledvén a harcerő teljes kifogyásához május 28-án megsemmisítette a balti hajórajt s ezt az alkalmat kihasználva békekötéshez vezető utat keresett, Vámbéry felkereste Makinót (ld. a Függelékben közölt 2. levelet). Makino valószínűleg megkérte a magyar tudóst arra, hogy keressen olyasvalakit, aki információkkal tud szolgálni Japán érdekeinek (ld. a Függelékben közölt 3. levelet). Mivel Magyarországon a balkáni ügyekkel kapcsolatban Strausz az azt megelőző évtől már Japán rendelkezésére állt, a japán diplomata valószínűleg olyan informátor után nézett, aki pontos tájékoztatást tudott nyújtani Oroszország helyzetéről, az ott kirobbant forradalom fejleményeiről, bár már rendelkezett más ilyen — nem magyarországi — informátorokkal.46 1905 szeptemberében Japán és Oroszország az USA közbenjárásával békét kötött, és befejeződött a háború. Kb. fél évvel ezután, 1906. március 25-én Makino hazaérkezett, és 27-én pedig művelődési miniszter lett. Vámbéry néhány hónappal ezután magas kitüntetést kapott Japántól. Az 1906. június 23-iki dátummal ellátott előterjesztési irat, amelyet Hayashi Tadasu az akkori külügyminiszter nyújtott be Saionji Kinmochi miniszterelnöknek a Vámbérynek adományozandó 2. fokozatú Szent Kincs Érdemrenddel kapcsolatban, összegzi tudósunknak a szigetország érdekében kifejtett tevékenységeit, amelyekre fentebb már sort kerítettem. Ezen irat kiemeli ugyan Vámbérynek a sárga veszedelem ellen szóló könyvecskéjét, de arról nem szól, hogy Vámbéry Japán, ill. Makino megbízásából fogott volna tollat. Az előterjesztési irat szövegének legnagyobb része bizonyára Makino tollából származik, és Vámbéry kitüntetése nyilván az ő ajánlásának köszönhető, amelyre Hayashi utal is az irat végén.47 Az előadottak fényében feltehető, hogy a japán politikus, akire Vámbéry a „Küzdelmeim" című művében utal, Makino Nobuaki volt. Befejezésül hadd tegyek említést Vámbérynek a Makinóhoz írt utolsó leveléről (ld. a Függelékben közölt 4. levelet), amely már témánk utótörténetéhez tartozik. 1909-ben a nyolcvanas évei felé közeledő tudósunk Makinóhoz fordul közbenjárását
