Századok – 1994

Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708

726 SENG A TO RU Ezek után nem meglepő, hogy Makino azzal a feladattal bízza meg Strauszt, hogy írjon egy Japán érdekeit szolgáló könyvecskét. Makino az április 15-i jelentésében a sárga veszedelem elmélet elterjedése megakadályozásának módjáról ír Komurának. Szerinte Oroszország az újságok és egyéb propaganda orgánumok segítségével japánellenes hangulatot törekszik kelteni olyan jelszavakat használva, mint a sárga veszedelem, eretnekek, mongol faj stb. Bár az értelmiségiek nem veszik komolyan, Japán részről nem lenne ésszerű teljesen figyelmen kívül hagyni, és szükséges arról tájékoztatást adni, hogy Japán a Meiji-restauráció óta a modern civilizáció követője és szöges ellentétben áll azzal, amelyet a néhány jelszó jelent. Végül Makino közli Komurával abbéli szándékát, hogy erről íratni fog Strausszal egy kiadványt németül és franciául, s ezt az európai kontinens országainak politikusainál, tudósainál, újságjainál, stb. fogják terjeszteni. Utólag megjegyzi, hogy a kiadvány terjesztéséért és eladásáért egyedül Strausz felel.24 Ismeretes, hogy 1904. február 4-én, amikor Japán elhatározta, hogy megszakítja Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatokat, a kormány megkérte Kaneko Kentarot és Suematsu Kenchöt arra, hogy az USÁ-ban, ill. Európában úgy tevékenykedjenek, hogy Japán és politikája kedvező fogadtatásra találjon. így nem sokkal ezután Kaneko az USA-ba, Suematsu pedig az USA-n át Európába indult. Feladatuk egyike az volt, hogy megakadályozzák a sárga veszedelem elmélet újbóli életre kelését, amelyet Oroszország hirdet saját előnyös helyzetének megteremtése végett.25 Ezzel a bizalmas megbízatással összhangban van Makino bécsi japán követ ezirányú tevékenységei is. A bécsi „Neue Freie Presse" „A »sárga veszedelem«" címmel egy május 21-iki dátummal ellátott interjút közöl a japán diplomatával. Az interjúban Makino körültekintően bizonygatja a sárga veszedelem elmélet értelmetlenségét,26

így próbálva hozzájárulni ezen elmélet elteijedcscnek elhárításához. Az újság valószínű, hogy anyagi ellenszolgáltatások fejében közölte az interjút. Az interjú készítője, Siegmund Münz újságíró később •— 1908-ban — kitüntetést kapott a japán kormánytól többek között azért, mert az orosz-japán háború idején az újságjában olyan teret bocsátott Japán rendelkezésére, amely az ország javára szolgált.27 Nem sokkal az újságcikk megjelenése előtt Makinónak alkalma nyílt arra, hogy Budapestre látogasson. Ezen alkalommal a japán diplomata találkozik Vámbéryvel, akinek az aktuális politikai eseményekkel kapcsolatos nézeteit Iijima jelentéseiből már jól ismerte. A találkozásról külön jelentést készít, amelyet május 19-én küld el a külügyminiszternek. 36. sz. titkos jelentés. Báró Komura Jutaro Külügyminiszter Úrnak, Találkozásomról Vámbéry professzorral A magyar Vámbéry professzor nagy tudású és híres arról, hogy Közép-Ázsia helyzetéről igen jól tájékozott. Állítólag néha a brit kormány is meghallgatja a professzor véleményét az afganisztáni és a pakisztáni eseményekre vonatkozólag. A professzor mondja, hogy most is megy néhány napra Londonba bizonyos ügyek miatt. A professzor azok egyike, akik mélyen gyűlölik Oroszország elnyomó politikáját és örömmel ragaszkodnak Nagy-Britannia liberális rendszeréhez. Nagy figyelemmel