Századok – 1994

Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708

VÁMBÉRY ÁRMIN ÉS AZ OROSZ-IAPÁN HÁBORÚ 72Ï megjegyzi, hogy bár Oroszország buzgón hirdeti a sárga faj veszedelmét s így az európaiak szimpátiáját igyekszik elhódítani Japántól, de emiatt nem kell aggódni, mivel az európaiak felsőbb osztályai ismerve a japán műveltség valódi állapotát az ilyen álbölcsességtől nem csapódnak be. Ezután Vámbéry Nagy-Britanniának, az USÁ-nak, Németországnak, Olaszországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának Japánnal szembeni álláspontjairól fejti ki nézetét.9 Február 24-én reggel Vámbéry az előző napon megbeszéltek értelmében átad Iijimának három bemutatkozó levelet, amelyek a Konstantinápolyban tartózkodó Sir B. Woods Pasha altengernagyhoz, Nalehovitch bolgár követhez és Sir N. O'Conor brit nagykövethez szólnak.10 Iijima fenti jelentéséből úgy tűnik, mintha Vámbéry tollából megjelent volna egy Japánról szóló önálló kiadvány, amelynek létéről azonban nincs tudomásunk. A Bródy Sándor szerkesztette „Jövendő" c. hetilap 1904. évi 8. (február 21.) száma írásaink nagy része Japánról szól, amelyek között Vámbéry írása is megtalálható. „A modern műveltség Japánban" címmel. Ebben azt elemzi, hogy mi okozta a gyors változást és fejlődést Japán állami és társadalmi életében.1

1

Valószínű, hogy Vámbéry az Iijimával való találkozásakor erre a számra vagy inkább ennek a „Japánról" címetviselő borítóval ellátott utánnyomására utalt.1

2

Ha a magyar tudós szavai igazak, akkor az utánnyomás rövid idő leforgása alatt több kiadást ért meg, ami a magyaroknak a háború és Japán iránti érdeklődésére utal.1

3 Iijima az egyes tartózkodási helyeiről, Budapestről, majd Belgrádból és Szófiából is küld jelentéseket Makinónak, aki márciusban ezeket továbbítja Japánba a külügyminiszterhez.1

4

Makino, aki 1899-től 1906-ig diplomáciai szolgálatban állt Bécsben, 1900-ban azzal a javaslattal állt elő, hogy legyen Japán tiszteletbeli konzulja Budapesten,1

5

1903 decemberében már a konkrét személyt, Keppich Gyulát ajánlotta erre a posztra.1

6

Amikor Iijima 1904 februárjában Budapesten időzött, Keppich nem tartózkodott Budapesten s helyette apósa, Hoffman M. gondoskodott róla. Iijima szól arról is, hogy Keppich irodája jó helyen van és fekvése alkalmas lenne egy konzulátus számára.17

Kom ura külügyminiszter azonban 1904. február 26-án azt táviratozza Makinónak, hogy egyelőre még időszerűtlennek tartja a kinevezést, de olyan szándéka van, hogy Budapesten alkalmaz egy bizonyos személyt, aki Japán érdekeiért dolgozik s különösen a balkáni kérdés fejleményeit kíséri figyelemmel.18

Makino erre néhány nap múlva azt táviratozza, hogy ajánlatot tett Strausznak az ügyben, hogy dolgozzon a szigetországnak és tájékoztassa azt azon balkáni tényekről, amelyek közvetve vagy közvetlenül nemcsak általában az európai diplomáciára lehetnek hatással, hanem Oroszországra is. Strausz a következő feltételekkel fogadta el az ajánlatot: kap 200 guident havonta, utazási és egyéb külön kiadásai kifizetésre kerülnek, ha megszerzi Makino előzetes beleegyezését, és bármikor, amikor az egyik fél úgy kívánja, megszüntethető az együttműködés.19

Márciusban, miután Komura külügyminiszter jóváhagyta alkalmazását,2

0

Strausz Japán szolgálatába lépett. Makino így már 1904. március 11-iki dátummal elküldi Strausz jelentését Komura külügyminiszternek a balkáni fejleményekről.2

1

Strausz, aki ezután éveken át dolgozik Japánnak,2

2

nem lehet más mint Strausz Adolf (1853-1944), a Keleti Akadémia tanára, a balkán néprajz, politikai és gazdasági viszonyok szakembere.2

3