Századok – 1994

Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3

6 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA zóje.1 1 A Rómában tanult szombathelyi püspök, egyúttal nagy ereklyegyűjtő Herzan-Harras Ferenc két ereklyét is kért és kapott: az б végrendeletéből került Szt. Vin­centius ereklyéje 1804-ben a szentgotthárdi ciszterci apátsági templomba,12 Szt. Pia­cidus teste pedig 1814-ben a szombathelyi székesegyházba.1 3 Az 1836-ban a rozsnyói székesegyházban elhelyezett Szt. Neitus ereklyét Scitovszky János rozsnyói püspök kérte és kapta meg Rómából.1 4 Az ereklyék főpapi közvetítéséről tanúskodik a bu­davári Nagyboldogasszony templomba került Szt. Flamidianus ereklye, amelyet 1695-ben Kollonich Lipót bíboros ajándékozott a jezsuitáknál,1 5 továbbá a zala­szentgróti plébániatemplomba jutott Szt. Innocentius ereklye, amelyet József Fülöp szekkaui püspök közvetítésével és Koller Ignác veszprémi püspök jóváhagyásával 1769-ben helyeztek el.16 A püspökök mellett a különböző szerzetesrendek tagjai, elöljárói is kértek ereklyéket. így például az 1751-ben a homokkomáromi plébániatemplomba került Szt. Felix ereklyét Koptik Odo, celldömölki bencés apát,17 az 1761-ben a székesfe­hérvári Nepomuki Szent János templomba került Szt. Candidus ereklyét Vánossi Antal, a jezsuita rend helyettes tartományfőnöke kérte és kapta meg Rómából.18 Az 1852-ben Magyarországra jutott Szt. Vitalis testét Aloysius Marcus minorita szerze­tes, apostolis misszionárius kérte.19 Az ereklyék szerzetesi közvetítését mutatja a nagyszombati „tíz szent mártír" példája. Az ereklyék Nicolaus Lancicius, litván je­zsuita provinciális ajándékaként 1651-ben jutottak a jezsuiták 14 évvel azelőtt befe­jezett Keresztelő Szent János templomába.20 Ugyancsak még a 17. században (1682 körül) kapja meg Szt. Theodora vértanú ereklyéit az akkor újjáépülő pálos kolostor a híres búcsújáróhely, Máriavölgy. Az ereklye Aschperger Lipót pálos szerzetes ré­vén került oda, aki Frigyes boroszlói érsek udvari kápolnájának volt papja, s az érsek halála után az ereklyét Boroszlóból magával vitte Máriavölgybe.21 A pesti pálosok közvetítő szerepéről értesülünk Forgách Pál nagyváradi püspöknek a kolostor prior­jához címzett, 1749. október 10-én kelt leveléből, melyben a püspök Szt. Bonifatius vértanú testereklyéjének Nagyváradra küldését kéri.22 A főpapság és a szerzetesség mellett az ereklyék kérői, illetve közvetítői között világi méltóságokkal is találko­zunk. így például Szt. Felicianus ereklyéjét 1759-ben gróf Balassa Pál, a balassagyar­mati templom építtetője és kegyura kérte Rómából temploma számára.2 3 A mucsii plébániatemplom Szt. Valerius Felicianus ereklyéjét Apponyi Antal, a császári udvar apostoli követe, a templom kegyura kapta meg Rómából.24 Ugyancsak az ereklyék világi méltóságok által történt közvetítésére utal, hogy a Koptik Odó által Rómából kért Szt. Felbe ereklye gróf Batthyány Lajos kegyúr révén jutott a homokkomáromi templomba.2 5 Néhány esetben az ereklye nem kérés vagy közvetítés eredményeként, hanem közvetlenül pápai ajándékként került az országba. 1696-ban XII. Ince pápa a buda­vári jezsuita főtemplomnak ajándékozta Szt. Fortunatus csontváz-ereklyéjét.2 6 1776-ban VI. Pius pápa Mária Krisztina osztrák főhercegnőnek Szt. Christina ereklyéjét, a hercegnő férjének, Albert Kázmér szász tescheni hercegnek pedig Szt. Augustus testét ajándékozta, amelyeket ők a mosonmagyaróvári kapucinus templomban he­lyeztek el.27 Egyetlen alkalommal maradt fenn a nyoma annak, hogy az ereklyét kérő főpap a pápához intézett kérése alátámasztására közbenjáró támogatását is igénybe vette. Amikor Scitovszky János rozsnyói püspök 1834-ben székesegyházának XVI.

Next

/
Thumbnails
Contents