Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 7 Gergely pápától vértanú ereklyét kért, egyúttal levélben fordult Petrus Ostinus bécsi apostoli nunciushoz, amelyben arról ír, hogy kérését a nuncius „hatalmával és hatásos közbenjárói" segítségével a legszentségesebb atyánál méltóztassa kegyesen támogatni".28 A kérés meghallgatása után a pápai adományozó levelet ugyanez a bécsi apostoli nuncius állította ki, melyért a püspök 1835. áprilisának végén köszönetet mond.2 9 Föltételezhető, hogy a közvetlen római kapcsolatokkal nem rendelkező ereklyekérők más alkalommal is hasonló segítséget vettek igénybe. Az általunk számba vett 36 esetből 27 alkalommal ismerjük biztosan az ereklye kérésében, ajándékozásában, illetve közvetítésében szerepet játszó személyt vagy közösséget. A katakombaszentek megoszlása az országba kerülés módja szerint a következőképpen alakul: Főpap Szerzetes Világi méltóság Kérés 8 4 6 Közvetítés 2 3 Pápai ajándék 1 3 A 27 esetből 8 alkalommal kéréssel, 5 alkalommal valamiféle közvetítéssel, 4 alkalommal pedig pápai ajándékozással van dolgunk. A kérők, közvetítők, illetve a megajándékozottak társadalmi állapotát vizsgálva többségük magas egyházi tisztséget töltött be (10 eset), más részük szerzetes volt (8 eset, de közülük 2 magas egyházi tisztsége révén ugyancsak a főpapság körébe vonható), 9 esetben pedig különböző világi méltóságot viseltek az ereklyét kérők illetve közvetítők, ez utóbbiak közül azonban csupán ketten játszottak aktív szerepet az ereklyék Magyarországra kerülésében. Ez a megoszlás hozzávetőlegesen tükrözi azt az arányt, amely szerint az itt megjelenő társadalmi rétegek tagjainak lehetőségük volt arra, hogy Rómában járva, ott kapcsolatokkal rendelkezve tudomást szerezzenek az ereklyékről, s az ereklyék szállításával járó költségeket fedezni tudták. Másrészt a világi személyek által kért ereklyék Magyarországra jutása mögött is — két eset kivételével — közvetlen egyházi intenció rejlik, ami kifejezetten utal a kultusz döntően egyházi terjesztésére. Az ereklyék Magyarországra kerülésére vonatkozó alapvető adatokat az ereklyéhez mellékelt hitelesítő irat (un. authenticum) tartalmazza. A 36 esetből 11 alkalommal találtuk meg magát az iratot, 8 esetben bukkantunk a forrásokban valamilyen rá vonatkozó utalásra, 17 esetben semmiféle nyomra nem leltünk. Az adományozás tényét rögzítő hitelesítő iratnak több fajtája volt használatban. A csontvázak hitelesítését a pápai vikárius generális vezetése alatt működő bizottság, a IX. Kelemen által 1668-ban felállított búcsúengedélyek és ereklyék kongregációja végezte, s ez adott nevet a névtelenül megtalált testereklyéknek.30 Ezek a nevek részben fantázia-nevek voltak (Anonymus, Donatus), részben a vértanú kiemelkedő tulajdonságára utaltak (Felix, Fortunatus), részben pedig közvetlen kapcsolatban álltak a kérő, illetve megajándékozott személy nevével (Christina, Augustus). A hitelesítő irat leggyakoribb változata az előre elkészített formanyomtatvány, amelybe utólag kézzel írták be a hiányzó adatokat (7 db).31 Az irat ritkább változata az ugyancsak előre
