Századok – 1994

Közlemények - Kelemen Elemér: Az oktatási intézményhálózat fejlődése és az oktatási vonzáskörzetek alakulása a Dél-Dunántúlon 1886–1914 között III–IV/674

Kelemen Elemér AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE ÉS AZ OKTATÁSI VONZÁSKÖRZETEK ALAKULÁSA A DÉL-DUNÁNTÚLON 1868-1914 KÖZÖTT A magyarországi modern, polgári közoktatás megszervezése a kiegyezés után került napirendre. Az előző évtizedek gazdasági és társadalmi változásai belső igényeket, valóságos szükségleteket érleltek e tekintetben, s egyben megteremtették a változtatások feltételeit is. A kiegyezést követő negyedszázadban egymás után láttak napvilágot a tömegekre kiterjedő, modern közoktatást megalapozó és szabályozó törvények és rendeletek. A népoktatás radikális reformját jelentő 1868:XXXVIII. te. nyitotta meg a sort, s ezt egészítette ki az igazgatási kereteket szabályozó, a népiskolai hatóságokról szóló 1876:XXVI. tc. Az 1883:XXX. te. a megváltozott körülményeknek megfelelően szabályozta a középiskolai oktatást, az 1884:XVII. tc. pedig megteremtette a népiskolai oktatás kereteiből kilépő kötelező tanoncoktatást. (A teljesség kedvéért említjük meg a kisdedóvásról szóló 1891 :XV. tc.-t.) A történeti vonzáskörzetek kialakulásának és fejlődésének településhálózati és településtörténeti alapjait feltáró dél-dunántúli kutatások előmunkálataihoz kapcsolódóan dolgozatomban ezeknek a közoktatáspolitikai intézkedéseknek a hatását: a Dél-Dunántúl alsó- és középfokú oktatási intézményhálózatának az alakulását és fejlődését vizsgálom 1868 és 1914 között. A témával kapcsolatos feltáró munkákat nyomatékosan indokolja, hogy — egyrészt a 18-19. századi fejlődés szerves folytatásaképpen, másrészt azonban attól jelentősen eltérő irányban és módon — ebben a történelmi korszakban alakultak ki azok a szervezeti és intézményi keretek (s épültek fel nagy számban maguk az intézmények, iskolák is), amelyek nemcsak a polgári korszakra szólóan, hanem az 1945-ös változásokat követően is meghatározták a művelődési infrastruktúra változásait, sőt: meghatározó módon befolyásolták a fejlesztést és az adott keretek között folyó tartalmi munkát. Tanulmányomban elsődlegesen az alsó- és középfokú oktatási intézményhálózat fejlődési adatainak (adatsorainak) a feltárására, a fejlődési folyamatok leírására törekedtem, a lehetőségekhez mérten kapcsolatot keresve a településhálózat változásaival, fejlődésével. E nagy folyamatokat meghatározó regionális és lokális gazda-