Századok – 1994
Közlemények - Varga J. János: Ismeretlen adalékok az 1716. évi péterváradi ütközethez III–IV/634
A PÉTERVÁRADI CSATA, 1716. AUGUSZTUS 5. 637 ságnak kellett eleget tenni: a hithű protestáns Elisabeth 1707. május 1-én letette a katolikus hitvallást a mainzi érsek előtt a bambergi Dómban. A házasságkötésre azután 1708. augusztus 1-én került sor Barcelonában. Néhány év múlva, amikor Károly magyar király lett, mindketten Bécsbe költöztek, sőt Elisabeth Pozsonyban is megfordult, ahol 1714. október 18-án magyar királynévá koronázták. 1750-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt10 az egykori braunschweig-wolfenbütteli hercegnő, ám a közben eltelt évtizedekben sem szakadhatott meg a kapcsolat a bécsi Burg és a wolfenbütteli vizivár között. Minden bizonnyal sűrűn megjárták az utat udvari emberek, hírvivők és katonák, talán maga Blödner őrnagy is köztük volt. Térképe, Károly első török háborúja után, így kerülhetett Wolfenbüttelbe, ahol ma is őrzik a „tudós" braunschweigi hercegek könyv-, kézirat- és térképgyűjteményét. A mérnök-őrnagy a térkép szélén üresen hagyott 73x18 centiméteres felületen, sűrű sorokban rögzítette benyomásait. (A szöveg térképpel együtt történő kiadása nyomdatechnikai okok miatt nem valósult meg, ahelyett választottuk a betűhív közlést és a német szöveg magyar nyelvre történő lefordítását.) Az 1314 cm2 -nyi felület kevésnek bizonyult Blödner számára, hogy mindenről megemlékezzék, ám bőségesen kárpótol bennünket művészi ábrázolásával. Nemcsak Pétervárad erődrendszerét és a török tábort, nemcsak a felvonuló és a csata során helyüket változtató csapattesteket, a küzdelem vad forgatagát és a szekérvárból menekülő törököket figyelhetjük meg munkáján, hanem sok egyéb részletet is. Feltűnnek a császáriak apró sajkái a Dunán, amint az ütközet kritikus pillanatában — a török egységeknek a sáncokba történő behatolásakor — ágyútüzet zúdítanak az előrenyomuló janicsárokra. Jól láthatók a folyó menti falvak, mocsarak, a lángban álló majorházak — köztük a péterváradi várparancsnoké, Löffelholz táborszernagyé11 —, a téglaégetők és a török flotta, szemügyre vehető a császáriak élelmiszer raktára, kórháza, a dunai átkelőhelyet védő hídfő, meg a Rácváros melletti tábor, amelyet a Babocsay, Nádasdy és Batée lovasság őriz, s ahol Savoyai Eugén a győzelem után kitűzette a zsákmányolt hadijelvényeket. S megszámlálható a Duna-parton az a húsz löveg, amelyik díszsortüzet adott le a győzelmi ünnep perceiben. És ha valaki még azt is szeretné tudni, hogy mekkora távolságra esett a péterváradi külső sánctól a nagyvezír díszes sátra, nyugodtan használhatja Blödner őrnagy 10 centiméteres, egy negyed órányi utat jelző skáláját, mert léptéke pontos és megfelel a valóságnak: a két objektum nem egészen egy óra járásra esett egymástól, amelynek megtétele mégis öt órába került — a véráldozaton kívül — a harcoló császári alakulatoknak. Mindezek előrebocsátásával következzék Blödner mérnök hiteles tudósítása. JEGYZETEK a bevezetéshez 1 A Szent Liga 1684 tavaszán egyesítette az európai törökellenes erűket: a Habsburg Birodalmat, a Lengyel Királyságot és a Velencei Köztársaságot. Oroszország 1686-ban csatlakozott a szövetséghez. 2 1714. március 6-án kötötte meg a rastatti békét XIV. Lajos francia és V. Fülöp spanyol királlyal. 3 1715. szeptember 2. 4 Először az 1697-es hadjárat vezetését bízta reá I. Lipót. 5 Várady Gábor: Savoyai Jenő és a Nándorfehérvár elleni hadjárat. 1716-17. Hadtörténelmi Közlemények 1894. 20-38., 191-215. — Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. 16-17. k. Wien, 1891. — Oswald Redlich: Savoyai Jenő herceg. Századok 1925. 225-226. — Horváth Jenő: Savójai Jenő. Budapest, én. 2., 17., 34-36.
