Századok – 1994

Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579

VASI KISISKOLÁK A 17-18. SZÁZADBAN 609 Település Ház tartás Diák Iskolamester Horvát falvak Homok 50 0' 0 Hidegség 61 1 0 Magyar falvak Hegykő 74 8 0 Pereszteg 107 2 0 Kövesd 100 0 1 Újkér 54 2 1 Gógánfalva 26 1 1 Horpács 34 1 0 Széplak 68 1 0 Kiscenk 27 1 0 Sarród 31 0 0 Összesen 898 22 4 Ha összevetjük az elvándorló diákok arányát, a két uradalom nagyjából azonos fejlettségi szinten állt. Igaz, a körmendi uradalomban 1753-ban 583 háztartásra 13 diák jutott, míg a sárvárfelvidéki uradalomban két évtizeddel korábban, 1733-ban a 898 háztartásból 22 diák indult útnak, azaz a körmendi uradalomban 44, a sárvárfelvidékiben viszont csak 40 háztartásra jutott egy távol tanuló diák. Körmend mezőváros adatait azonban nem ismerjük, az urbáriumok nem írták össze részletesen, más forrásokból azonban tudjuk, hogy innen is tanultak távoli iskolákban.11

7 A sárvárfelvidéki uradalomból a legtöbben, a 22 diáknak pontosan a fele, 11 tanuló a régió centrumában, Sopron városában tanult. Négyen jártak Nagyszombatban iskolába, egy-egy diák Kecskeméten, Budán, Pesten és Győrött tanult, egy hegykői fiatalember pedig ismeretlen helyen folytatta tanulmányait. Peresztegről egy 12 éves fiú a szomszéd faluba, Nagycenkre járt iskolába, őt azonban éppen úgy nem vettem figyelembe, mint azt a négy gyereket, akik a helyi iskolát látogatták — rajtuk kívül nyilván még sok növendéke volt a helyi iskolamestereknek, azokat azonban nem tartották szükségesnek összeírni. Gógáni'án és Peresztegen is feljegyezték egyegy szegénysorsú árva gyerekről, hogy a szomszéd falu mesterénél, illetve a „helységbeli iskolamesternél vagyon". A tízéves és tizenöteves fiúkat valószínűleg az iskolamester tartotta és tanította, ennek fejében mint a háznál lakó szolgák dolgoztak.118 A soproni gimnázium az uradalomnak a városhoz közeli, 10-15 kilométerre fekvő falvaiból vonzotta a 11-17 éves diákokat. Keresztén János jómódú széplaki jobbágy viszont talán azért küldte középső Fiát, a 16 éves Istvánt Kecskemétre tanulni, mert református volt. Egy 18 éves jobbágygyerek pedig úgy került Lövőről a távoli Szegedre, hogy bátyjából győri kanonok lett, és ő karolta fel az elárvult öccsét. A körmendinél részletesebb urbárium lehetővé tette, hogy azokat a családokat, ahonnan iskolába járó diákok kerültek ki, vagyonuk alapján három csoportba oszszam. A 10 holdnál kevesebb szántófölddel rendelkezőket (a telkiföldet, a vásárolt, irtott földeket együttszámítva) a szegény, a 10 és 20 hold közöttieket a közepes, és