Századok – 1994
Tanulmányok - Somogyi Éva: A delegáció. A delegáció intézményének létrejötte 1867-ben III–IV/465
A DELEGÁCIÓ 485 rendeltetésének Pesten, az Akadémia utca 17-ben az osztrák delegáció új székházát."» d) A delegációs bizottságok A delegáció igazán fontos tárgyalásai a bizottságokban zajlottak. Az első házszabályok csak általánosságban rendelkeztek róluk, szerepük az idők folyamán növekedett meg, a gyakorlat alakult úgy, hogy a viták súlypontja a bizottságokba helyeződött.11 9 Ebben bizonyosan szerepet játszott, hogy a közös kormánynak lehetősége volt befolyásolni a bizottságok összetételét. Tudta, hogy kik azok, akiknek „szolgálatkész előzékenységére" feltétlenül számíthat, akiket „mint a kormány és a képviselők közti közvetítőket" felhasználhat. Hofmann osztályfőnök a delegációs ülésszakot előkészítő egyik korai közös minisztertanácson azt magyarázta, hogy tárgyalni kell a delegációk kormányhű tagjaival, s úgy alakítani a bizottságokat, hogy azokba ellenzékieket is válasszanak, de gondoskodni kell arról, hogy az oppozíció egyik bizottságban se jusson többségre. „Ez a legfontosabb dolog, erre kell leginkább figyelemmel lennünk, amikor kidolgozzuk a követendő eljárásunkat."120 A magyar delegáció hét bizottságot választott. , A bizottságok létszáma az oppozíció részvétele szerint változhat".12 1 Vagyis a házszabály rögzítette a kialakult gyakorlatot, hogy a bizottságok tagjainak száma a kormány igényeinek megfelelően módosítható. A külügyi bizottságba 20-24, a hadügyibe 22-24, a tengerészeti bizottságba 9-13, míg a pénzügyi bizottságba 8 tagot választottak. E bizottságok együttese — amelyek a delegáció elnökét kivéve valamennyi delegátust magukba foglalták — alkotta az ún. „egyesült négyes bizottságot", s feladatuk lett az okkupáció után a boszniai ügyek kezelése. Volt még egy zárszámadási bizottság, amelybe az első négy bizottság küldött tagokat és egy 7 tagú „kiegyezési" bizottság, amely a másik delegációval tartotta fenn az érintkezést.122 A Reichsrats-delegáció 1868. évi ügyrendje12 3 állandó bizottságként csak a delegációs jegyzőkönyvek hitelesítésével foglalkozó bizottságokról és a magánosok, települések, gazdasági szervezetek beadványaival foglalkozó petíciós bizottságokról124 tesz említést, és a későbbi házszabályok is a delegációra bízzák, hogy milyen bizottságokat küld ki.12 5 A legfontosabb bizonyára a 21 tagú költségvetési bizottság, amely a delegáció legjobb erőit foglalja magába.12 6 Ennek tanácskozásain rendszeresen részt vesznek a közös miniszterek, a közös minisztériumok képviselői, más szakemberek, és valamennyi delegátus, mert hiszen — amint Kálnoky közös külügyminiszter írja —, „ténylegesen ennek tanácskozásaira helyeződött a delegációk tevékenységének súlypontja".12 7 A közös minisztériumok először e bizottság elé terjesztik javaslataikat. E bizottság előtt ad számot a külügyminiszter a külpolitikai helyzetről, itt intéznek hozzá kérdéseket, itt folyik az érdemi külpolitikai eszmecsere. A magyar delegációban ugyanerre a külügyi bizottságban kerül sor. Expozéját a külügyminiszter egyik évben az osztrák költségvetési, másik évben a magyar külügyi bizottság exluzív testülete előtt mondja el.12 8 „E szűkebb alapon gyengébben visszhangzik a frázis és biztosabban érvényesül az erősebb értelmiség" — írja egy kormánypárti magyar publicista12 9 — hozzátehetjük: és biztosabban érvényesül a közös kormány befolyása.
