Századok – 1994
Tanulmányok - Somogyi Éva: A delegáció. A delegáció intézményének létrejötte 1867-ben III–IV/465
A DELEGÁCIÓ 481 idő jusson a költségvetés tüzetes megtárgyalására.8 3 A magyar kormány itt az 1848:IV. tc. 6. §-ára hivatkozhatott, amely szerint az országgyűlést a következő évi költségvetés elfogadása előtt nem lehet feloszlatni; márpedig — mint ismeretes —, az országos költségvetésbe a közös költségeket is be kellett iktatni. 1903-ban Goluchowski külügyminiszter egy interpellációval kapcsolatban viszont úgy nyilatkozott, hogy nincs előírva, hogy az év mely szakaszában kell összehívni a delegációkat. Többször előfordult, hogy arra csak ősszel került sor. A közös kormánynak a két miniszterelnökkel egyetértésben csupán azt kellett biztosítania, hogy a delegációnak módja legyen érdemben tárgyalnia a költségvetést.8 4 Persze megesett, hogy a két ország valamelyikében belpolitikai okokból nem sikerült időben egybehívni a delegációt, s így annak nem volt lehetősége a következő évi költségvetés érdemi vitájára. Ilyenkor a közös kormánynak gondoskodnia kellett néhány hónapos költségvetési provizórium elfogadtatásáról.85 Ezt nem törvény írta 1 elő, hanem a gyakorlat során alakult így, s azt a későbbi években precedensnek tekintették. Voltak persze kevésbé alkotmányos-politikai szempontok is, amelyeket az időpont kiválasztásánál figyelembe vettek. 1869-ben Festetics György gróf, a király személye körüli miniszter azt fejtegette, hogy az augusztus nagyon alkalmas idő a delegációs ülésekre: .Augusztusban az aratási és a fürdőszezonnak vége, az üzemekben • is kevesebb a munka, mint szeptemberben, amikor a gyárosok már a nagy téli hajszára készülődnek, a vadászatot kedvelő képviselők pedig vidéki birtokaikra mentek."8 6 ^ Évente egyszer rendes ülésre ült össze a delegáció az évi költségvetés megszavazására. De adódhattak rendkívüli.események, amelyeknek költségeit nem lehetett egyszerűen utólag, pótlólagos hitel formájában elfogadtatni, hanem rendkívüli ülésszakra kellett összehívni a képviselőket. 1877-78-ban egy ülésszak folyamán háromszor is összehívták a delegációt; először, hogy a költségvetési provisoriumot megszavazza, másodszor, hogy a póthitelt a boszniai menekültek támogatására, végül pedig 60 milliós rendkívüli hitel jóváhagyására.8 7 1881 novemberében az okkupált tartományokban rendeleti úton léptették életbe az általános védelmi kötelezettséget és egyben újoncozást rendeltek el. Forrongás tört ki. A lázadás elfojtása céljából szükséges költségek megszavazására rendkívüli ülésszakot hívtak össze februárban, majd amikor a felkelés Dél-Dalmáciára és Hercegovinára is átterjedt, s annak leverése további összegeket emésztett fel, áprilisban másodszor is összehívták a delegációt rendkívüli ülésre.88 A delegációs ülésszak általában rövid időt, 3-6 hetet vett igénybe. Kompetenciája kifejezetten erre az időszakra terjedt ki. Amikor egy alkalommal a Reichsrat delegáció elnöke az ülésszak lezárulta után felvilágosítást kért a közös minisztertanácsban történtekről, Aehrenthal szinte felháborodottan visszautasította az elnököt: a közös miniszterek csak az ülésszak idején vannak hivatalos kapcsolatban a delegációkkal. Amint a delegáció elvégzi feladatát, megszűnik funkciója.89 Pusztán ezekből az előírásokból is egyértelműen kitetszik milyen szerepet szántak a delegációknak. Ha időnként más, szélesebb hatáskört vindikált is magának, a költségvetés megtárgyalása és elfogadása volt a delegáció tulajdonképpeni hivatása.9 0 Csak a korszak végén merült fel komolyabban az az igény, hogy a delegációt
