Századok – 1994

Történeti irodalom - Ungarn-Jahrbuch 20. (Ism.: Radó Bálint) II/442

444 TÖRTÉNETI IRODALOM 444 vásához szükséges magyar haderő végzetes elpocsékolását látta. Nem hitt a németek győzelmében. Követelte, hogy Magyarország lépjen ki a háromhatalmi szövetségből, ily módon megtarthatja visszafoglalt területeit, hiszen Szlovákia, Románia, Szerbia és Horvátország egytól-egyig fasiszta államok, míg Magyarországon alkotmányos rend uralkodik. Szlovákia státuszát az 1868-as magyar-horvát kiegyezés mintájára kívánta rendezni. Figyelmeztetett Károlyi Mihály londoni kapcsolataira BeneS emigráns kormányával, kettejük „ördögi intrikáira". Még a kudarc lehetősége tudatában is fegyver« ellenállást javasolt német megszállás esetére, hogy az ország nemzetközi megítélése javuljon. Március 19-én azonban letartóztatták, a Horthy-proklamáció idején szabadult. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának vezetője lett, de a nyilasok elfogták, s 1944 karácsonyán kivégezték. Futaky István, göttingeni egyetemi tanár ,.Kazinczy Ferenc 1789-ben írt levele Friedrich Gottlieb Klopstockhoz" című tanulmányában utal arra, hogy a magyar költő korán kapcsolatba került a német irodalommal, melyhez egész élete során nagyon vonzódott. Tizenhat évesen A. G. Kástnertől egy epigrammát fordított Gondolatvilágát a francia felvilágosodás formálta ugyan, ám esztétikájára nagy hatással volt a német irodalom. Különösen Klopstock műveit forgatta nagy kedvvel. Lefordította ódáit, melyeket folyóiratokban jelentetett meg. 1782-ben megkezdte Klopstock „Messiás"-ának fordítását. Előbb anyagi gondok, majd letartóztatása akadályozták meg tervének keresztülvitelében, végül csak a „legszebb szakaszok" jelentek meg fordításában 1815-ben. Futaky a hamburgi Staats- und Universitätsbibliothek Klopstock-hagyatékának átnézésekor találta meg Kazinczy itt közölt levelét Ebben mintegy bemutatkozott, s megküldte neki néhány verssorát: a „Messiás" néhány helyének rövid értelmezésére kérte fel Klopstockot és mindenekelőtt bizonygatta előtte a magyar nyelv szépségét és verselésre való alkalmasságát. Választ azonban nem kapott sohasem, mivel Klopstock vagy elvesztette a levelet, ahogy erre ő maga egy barátjának fiához írt levelében utal, vagy ha megtalálta és írt is, az a cenzúra kezére kerülhetett Kazinczy börtönévei alatt. A Madridban élő Rónai A. Zoltán „Magyar Királyi Képviselet Madridban 1949 és 1969 között" címmel érdekes írást közöl Marosy Ferenc feljegyzései alapján. Marosy Ferenc 1893-ban született Szegeden katonatiszti családban és 1986-ban kísérték utolsó útjára Madridban. A két világháború között mint magyar diplomata Genfben, Bukarestben, Madridban, Londonban, Zágrábban és Helsinkiben szolgált. 1944 szeptemberének utolsó napjaiban, a finn-szovjet különbéke megkötése után sürgősen elhagyni kényszerült utolsó állomáshelyét. Stockholmba repült, ahonnan rövidesen Madridba távozott. New Yorkban közben megalakult az emigráns Magyar Nemzeti Tanács, ennek képviseletében bízta meg Marosyt Bakách-Bessenyei György a spanyolországi magyar képviselettel. A madridi Magyar Királyi Képviselet Marosy Ferenc vezetésével 1949. március 4-én kezdhette meg munkáját a régi nagykövetségi épületben. Marosy emlékirataiban olvashatunk az első útlevélkiadási esetekről, 1956 eufórikus, majd tragikus napjairól, valamint Mindszenty hercegprímás hosszú fogság utáni 1972-es fatimai és madeirai zarándoklatáról. Az utóbbi esemény idején már nem működött a képviselet, mert azt Budapest, azaz tulajdonképpen Moszkva sürgetésére 1969 októberében a spanyol kormány bezáratta. A Rónai A. Zoltán által közreadott néhány részlet Marosy Ferenc naplójából sok érdekességet árul el a magyar emigráció életéből. Harald Roth, a gundelsheimi Erdélyi Kutató- és Dokumentációs Központ munkatársa, „John Hay amerikai diplomata 1867-68-as bécsi látogatása" címmel közölt írásában a kiegyezés idején Bécsben tartózkodó amerikai nagykövet leveleiből idéz. Mindez annál is érdekfeszítőbb, mivel Hay a későbbiekben az Egyesült Államok külügyminisztere lett. Bécsben írott levelei sokat elárulnak arról, miként tekintett az USA Ferenc József birodalmára, a kiegyezésre, vagy éppen Miksa főherceg tragédiába torkollott mexikói császárságára. Összegzésül Harald Roth megállapítja, hogy a nagykövet lényegileg érzéketlen volt a Monarchia nemzetiségi problémái iránt. Különös figyelmet szentelt viszont az egyházügyi törvényeknek, mint amilyen a polgári házasság bevezetése volt. Stelian Mindrut, a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa „Erdélyi román hallgatók Ausztria-Magyarország és Németország egyetemein 1897-98-ban" című feldolgozásában a Petru Maior Társaság (Societatea Petru Maior) adatait vette alapul. Közli az adott tanévben Magyarország, Ausztria illetve Németország egyetemein tanuló erdélyi románok számát. A legtöbben természetesen Magyarországon tanultak, Budapesten, Selmecbányán, Kolozsvárott, Nagyváradon, Máramarosszigeten, Pozsonyban és Eperjesen. Az osztrák egyetemek közül Becset Grazot, Czemowitzet Leobent és Prágát, Németországban pedig Münchent, Stuttgartot és Lipcsét látogatták. Lengyel K. Zsolt, a müncheni Magyar Intézet munkatársa „Megjegyzések Lukács György és Thomas Mann személyes viszonyához" című tanulmánya Judith Marcus Tar Lukáccsal folytatott beszélgetései alapján készített monográfiájának köszönheti megszületését. Abban különös súllyal szerepel Lukács személyiségképe, saját „Varázshegy"-értelmezése. Nyilvánvaló kapcsolódási pontot jelentett Mann és Lukács között a művészet és élet, a művész és polgár közötti viszony megragadása, melynek első eredményeként