Századok – 1994
Beszámoló - Historia Fenno-Ugrica (Klima László) II/429
BESZÁMOLÓ HISTÓRIA FENNO -UGRICA (Oulu 1993. 06. 14-18.) 1993 júniusában rendezték meg a finnugor népek történelmével foglalkozó kutatók első nemzetközi konferenciáját. A találkozó megszervezését az Oului Egyetem történelem tanszéke és az Észak-Finnországi Történelmi Társaság vállalta magára. Kyösti Julku professzor, a szervező bizottság elnöke meghívó levelében azt írta, hogy „már régóta elismert hiányosság, hogy a finnugor népcsalád tagjai nem ismerik eléggé egymás történelmét". Julku professzor szerint az ötévenként megrendezendő Finnugor Kongresszusok főként a nyelvészet fórumai, szükség van az egyéb finnugor tudományokat művelő kutatók, így a történészek saját tudományos találkozóinak megszervezésére is. A Finnugor Kongresszusok szerepét újabban nemcsak a történészek, hanem más finnugor társtudományok képviselői is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy ezek a konferenciák a sok résztvevő, és a nagyszámú különböző tudományos szekció miatt már szinte áttekinthetetlenné váltak, ám képesek betölteni azt a szerepet, amelyre szánták őket. Véleményünk szerint azonban a Finnugor Kongresszusok jól funkcionálnak, kiváló alkalmat nyújtanak az egyes tudományágak művelőinek, hogy a finnugrisztika egészének helyzetéről áttekintést szerezzenek. A továbblépés útja azonban kétségtelenül az, hogy a finnugor népek néprajzával, történelmével, régészetével, irodalmával és nyelvészetével foglalkozó kutatók szűkebb szakmájuk eredményeit külön találkozókon is megvitathassák. Egy konferencia sikeréhez döntő módon hozzájárulhat a helyesen kiválasztott téma. A História Fenno-Ugrica szervezői a következőket javasolták a megbeszélések alaptémájául: 1) Egy-egy finnugor nép legkorábbi története a régészeti leletek fényében. 2) Egy-egy finnugor nép vagy nemzet identitása ma. 3) Egy-egy finnugor nép legújabb története és problémái kb. az utóbbi 80-100 évben. 4) Szabadon választott előadás egy-egy finnugor nemzet történetéről. Úgy tűnik, a témákat a szervezők úgy választották meg, hogy legyenek is, meg nem is. Különösen a negyedik téma olyan, amelybe bármilyen történelmi előadás belefér. Ez a lényegében szabad témaválasztás a konferencia programját nagyon „eklektikussá" tette. A program lazasága azzal a haszonnal járt, hogy amennyiben a História Fenno-Ugrica ismétlődő tudományos fórummá fejlődik, a lehetséges résztvevők széles köre tudott most megismerkedni egymással. (A későbbiekben azonban célszerű lenne az egyes konferenciák témáinak jobb körülhatárolása. Ennek érdekében a szervezőknek feltétlenül szükséges a finnugrisztika meghatározásán és helyzetén elgondolkodniuk, arról véleményt formálniuk.)
