Századok – 1994

Figyelő - Urbán Aladár: Az élő múlt az Egyesült Államok jelenében II/394

FIGYELŐ 417 s egyetlen territórium több államra is tagolódhat) nem érdemes a fogalmat lefordítani. Nem kifogásolható, hogy a fordítás a secession (különválás, elszakadás) fogalmát megtartva szecesszióként (196. 1.) emlegeti Dél elszakadását. A szövegkörnyezetnek olyannak kell azonban lennie, hogy ne okozhasson félreértést, a fogalom hazai művészettörténeti jelentése. A Homestead Act „házhelytörvény"-ként fordítása (141., 196.1. stb.) kissé nehézkes és pontatlan is amiatt, mert ismereteink szerint egy száz holdat meghaladó juttatást nehéz házhelynek tekinteni. Talán a Telepítési Törvény elnevezés áll legközelebb a fogalomhoz. Lincoln híres Emancipation Pmclamation-jét szerencsésebb volna teljesen lefordítva Felszabadítási Nyilakozat-ként használni. A polgárháború utáni Egyesült Államok fejlődésének sajátos politikai fogalma a Reconstruction period, amely elsősorban nem az elpusztított Dél gazdasági helyreállítását, hanem a déli államoknak az Unióba való visszatérését, az államszövetség újjáépítését jelenti. így talán szerencsésebb volna „újjáépítés" helyett az eredeti rekonstrukció elnevezést megtartani, mert így érzékeltetnénk a fogalom különleges tartalmát, s nem okozna gondot a „kongresszusi újjáépítés" (223.1.), a „fekete újjáépítés" (229. 1.) vagy a „radikális újjáépítés" (232. 1.) fogalma. (Az hogy a rekonstrukció elsődlegesen az Unió helyreállítására irányult, az Lincolnnak a 222. lapon emlegetett tervéből — pontosan az erre utaló szövegrészből — világlik ki. Ez lett volna az „elnöki rekonstrukció".) A frontier-nék határvidékként fordítása, főleg ha zárójelben ott az eredeti elnevezés (18., 133. 1.) nem okoz zavart, de a border state „határállam"-ként való jelölése (178., 225.1.) már nem szerencsés, illetve Carl Sandburgnak Lincolnról szóló könyve fordítójának volt jobb megoldása: peremállam. A fogalom ugyanis kizárólag olyan rabszolgatartó államokat jelöl, amelyek határosak voltak a rabszolgaságot nem ismerő, ún. szabad államokkal. Befejezésül az erőteljes muckrakers elnevezés fordításáról. Ha szó szerint és finoman akarjuk fordítani akkor „szennygereblyézők"-ről van szó, akik a gazdasági és politikai visszaélések adatait összegyűjtve kívánták leleplezni — közvetlenül tehát nem tisztogatni. így e sorok írója a „szennytisztogatók" (369.1. stb.) helyett inkább a szennyféltárók megjelölést használná... (Végezetül csak zárójelben egy érintőleges kérdésről. Az 1688. évi Glorious Revolution „dicsőséges forradaloméként történő fordítása a 18. lapon azért nem szerencsés, mert a 17. században a revolution fogalmát a körmozgásra, egy központ körüli elmozdulásra alkalmazták, s nem a társadalmi forradalomra. így a korabeli elnevezés a valóban nem forradalmi eseményt Dicsőséges Fordulatként értékelte.) A kötet egyébként — feltehetően az amerikai kiadó kívánságára — közli a szerző által összeállított és 86 oldal teijedelmű Bibliográfiai esszét. A magyar olvasó számára ennek közvetlen haszna igen kevés, hiszen a benne felsorolt hatalmas irodalomnak valószínűleg egy százaléka sem lelhető fel hazai könyvtárainkban. Az esszé közreadása mégsem haszontalan. Egyrészt érzékelteti, hogy Degler professzor az egyes fejezetekhez milyen irodalmat mozgatott meg, s hogy a témát érintő szakmai publikációk száma az 1970-et követő évtizedben milyen gyorsan növekedett. (Ezt ugyanis a harmadik kiadásban külön csatolta a fejezetenként tagolt irodalomhoz.) A bibliográfiai áttekintés másik haszna módszertani: szemléletes példáját nyújtja annak, hogy milyen az igényes bibliográfiai esszé, amely értékeli a felhasznált irodai-