Századok – 1994

Figyelő - Urbán Aladár: Az élő múlt az Egyesült Államok jelenében II/394

396 FIGYELÓ Az előszó hangsúlyozza, hogy a múlt azon fejleményeire szorítkozik, amelyek hatással voltak a jelenre, s témáját „az amerikaiaknak, mint népnek a történetére" korlátozza. Továbbiakban rámutat, hogy eltérően a kortársi divattól elsősorban nem a gazdasági és társadalmi erők bemutatására törekszik, hanem az eszmék szerepét kívánja vizsgálni, hiszen azoknak megvan a maguk önálló élete, „tekintet nélkül eredetükre". Ezzel azt akaija mondani, mutat rá, hogy az emberek védelmükbe vesznek eszméket, vagy szembeszegülnek velük, jóllehet azok nem mindig kapcsolódnak közvetlen önérdekükhöz, vagy a velük társadalmilag azonos réteg érdekeihez. Az eszmék emelik ki az embert az állatvilágból, s azok „eleven erőként hatnak az emberiség történetében". Degler professzor az 1970. évi második és átdolgozott kiadás előszavában hangsúlyozza: sorról sorra átnézte munkáját és helyenként törölt téves vagy félreérthető megállapításokat, míg máshol új információkat vagy értelmezést iktatott be. Ugyanakkor nem tekinti ezt gyökeres átdolgozásnak, mivel „az eredeti könyv koncepciója és fő vonalai" változatlanok. Ugyanakkor egy új, az Egyesült Államok külpolitikájával foglalkozó fejezetet iktatott be azzal a szándékkal, hogy összefoglalást adjon arról, „miként jutott el az Egyesült Államok jelenlegi pozíciójába". A magyar fordítás alapjául szolgáló 1984. évi harmadik kiadás előszavában a szerző arról számol be, hogy az 1969-ben előkészített új kiadás óta „az amerikai történeti irodalomban valóságos robbanás ment végbe", s ez indokolta, hogy az esedékes újbóli megjelentetés előtt ismét foglalkozzék műve szövegével. A nagymennyiségű új kutatási eredmény új munka elkészítését sugallta. Degler professzor azonban végül megtartotta könyvének eredeti struktúráját és csak az újabb javításokra vállalkozott. Célja tehát az volt, hogy munkáját összhangba hozza „az amerikai történelemre vonatkozó legújabb kutatási eredmények gyorsan szaporodó publikált anyagával" anélkül, hogy érintené az előző kiadás kereteit. A szöveg módosítása során elhagyott bizonyos megállapításokat és korszerűsítette a külpolitikával foglalkozó fejezetet. A hatalmas újkeletű történeti irodalom nyomásának a szerző egy területen engedett: méltányolva a családtörténeti kutatások gazdag eredményeit, új fejezetet iktatott be, amely az amerikai család fejlődését vizsgálja. De túl ezen, kibővítette a nőkérdéssel foglalkozó megállapításokat, illetve bizonyos korszakokban (pl. a forradalom vagy a nagy gazdasági válság időszakában), ahol eddig nem szerepelt, beiktatott ilyen részleteket. Carl N. Degler könyvének eredeti főcíme Out of Our Past, vagyis azt sugallja, hogy az amerikai múltból az amerikaiaknak kívánja megmutatni a máig ható, a történelmet és az egyéneket formáló erőket. Az első kiadás előszavában már kifejtette, hogy nem a múlt kíméletlen kritikusa kíván lenni, de nem óhajt dicshimnuszt zengeni sem az amerikai társadalomról. Meggyőződése — szögezte le —, hogy az egyenlőség, a lehetőség és a demokratikus kormányzat olyan sajátos amerikai eredmények, amelyeket hangsúlyozni lehet anélkül, hogy a szerző „a hízelgés vagy a sovinizmus mocsarába süllyedne". Meggyőződése az is, hogy az Egyesült Államok nem csupán a nyugat-európai civilizáció egyik változata, hogy „az amerikaiak különböznek más népektől, hogy kultúrájuk is sajátosan egyedülálló". Ezért a tárgyalás során kellő hangsúlyt igyekszik helyezni mind a hasonlóságokra, mind a különbségekre, hiszen ezek segítségével rajzolható meg fő vonalaiban az amerikai nemzeti karakter. Ez az,