Századok – 1994
Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352
AD VENAE ET PEREGRINI 393 nek" olvassa. Szigeti Jenó: A folklór és a Biblia, in: Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. Erdélyi Zsuzsanna. Bp. 1991. 210. 162 Köster, Kurt-. Mittelalterliche Pilgerzeichen und Wallfahrtsdevotionalien. In: Rhein und Maas. Kunst und Kultur 800-1400. Eine Ausstellung des Schnütgen-Museums der Stadt Köln und der belgischen Ministerien für französische und niederländische Kultur. Köln, 1972. 146-160. 163 A mai Kolozs és Maros megyében található harangokon Köln, Maastricht, Aachen, valamint Róma zarándokjelvényei láthatók. Ezúton köszönöm meg Benkő Eleknek szíves segítségét, hogy lehetővé tette a betekintést az általa gyűjtött anyagba, mely „Középkori harangok és keresztelő medencék Erdélyben" címmel fog megjelenni. 164 „Item off deme groyssen siegell stoynt koestlich gemaelt sent Cristofferus..." Die Pilgerfahrt des Ritters Arnold von Harff von Cöln... Hreg. v. E. v. Groote. Cöln 1860. 61. 165 A régészeti anyagon kívül ld. még a Canterbury mesékben a lovag fegyverhordozójának viseletét: „mellén ezüst Szent Kristóf-medalion" (Kormos István ford.) Chaucer, Geoffrey: Canterbury mesék. Bp. 1961. 10. A Kristóf ikonográfia legkimerítőbb összefoglalója: Aurenhammer, Hans: Lexikon der christlichen Ikonographie. Bd. 1. Wien, 1959-1967. 435-453. 166 „A buxheimi Kristóf' eredetije Manchester, John Rylands Library. Appuhn, Horst: Einführung in die Ikonographie der mittelalterlichen Kunst in Deutschland. Darmstadt, 1985. 32-35. A fametszet kézzel színezett példányának méretarányos reprodukciója : Evans, Joan /ed./: The flowering of the Middle Ages. London, 1966. 328. A buxheimi metszet elemzése: Waldapfel Imre: Martyr occultus. In: Lyka Károly emlékkönyv. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: Petrovics Elek. Bp. 1944. 136-157. A Kristóf-kultuszra: Bächtold-Stäubli, Hans: Handwörterbuch des deutschen Aberglaube, Bd. 2. Berlin - Leipzig, 1929-30. 65-75. 167 Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete. Ford., bev., jegyzetekkel ellátta Kardos Tibor. Bp. 1987. 115. Az eredeti szövegrész a Petrus Rabus által gondozott kiadásból: „His rursum adfines sunt ii, qui sibi stultam quidem, sed tamen jucundam persuasionem induerunt, futurum, ut si ligneum, aut pictum aliquem Polyphemum Christophorum aspexerint, eo die nonsint perituri." Desiderii Er as mi Roterodami Colloquia familiaria...nec non Laus morias. Ulm, 1747. 42. Sebastian Frank ugyanezt így kommentálja: ,/Iberglaub von S. Christophoro: die, welche ... ein hülzen oder gemalten polyphemischen Christophorum haben angesehen, dass sie des tags sicher für allem verderben und unrat seien." Sebastian Frank: Lob der Tbrheit. Idézi Bächtold-Stäubli, Hans: Handwörterbuch des deutschen Aberglaube. Bd. 2. Berlin -Leipzig, 1929-30. 71. 168 Magyar kiadványban publikálva: Chadwick, Henry és G. R. Evans: A keresztény világ atlasza. Bp. 1993. 90. 169 Barta Gábor. Humanisták I. János király udvarában. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 208. 170 A gőzmozdony miatt folgyorsúlt utazás időérzékelésére igen szemléletes példa a korábban csak gyalog, ill. lovon, és egyszer lóvasúton utazó Wass Pál naplójának egy részlete. 1839-ben a Bécs-brünni vasút (Ferdinand-Nordbahn) megnyitásakor a vonat sebességét próbálja érzékeltetni : „.. .minden óra alatt öt mérföld. Képzelhetni annak sebességit, úgy megy az, mondom, mint a villám !" Wass Pál: Fegyver alatt. Naplójegyzetek. S.a.r., bev., jegyz. Csetri Elek. Bukarest, 1968. 323. Hozzátehetjük, hogy ez a villámsebesség az osztrák mérföld J 839-ben számított 7585,9 m-es hosszát alapul véve nem egészen 40 km/óra. 171 [Komensty, Jan Amo5] Joh. Amos Comenii Orbis sensualium pictus. Coronae, 1675. [Hasonmás kiadás, Bp. 1970.] 172-173.
