Századok – 1994

Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352

AD VENAE ET PEREGRINI 391 121

Remete Szent Pálra: Hadnagy Bálint-. Vita divi Pauli primi heremite, Venetiae, 1511. Ш. Knapp Éva: Remete Szent Pál csodái. (A budaszentlőrind ereklyéhez kapcsolódó mirákulum-feljegyzések elemzése.) In: Mert ezt Isten hagyta... Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. TQskés Gábor. Bp. 1986.117-188. Margitra: Szent Margit élete 1510. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. (Bev. P. Balázs János). Bp. 1990. /Magyar kódexek 10У ill. a legenda modern olvasata kommentárokkal: Árpád-kori legendák és intelmek. Vál., bev., jegyz. Érszegi Géza. Bp. 1983. 110-179. Kapisztránói Jánosra: Óudesa Ivana Kap is tr an a. (Miracula Ioannis de Capistrano Пок, A. D. 1460.) Priopcio Ive Maíuran. Osijek, 1972. ill. Fügedi Erik: Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai. In: Századok, 1977. 847-887. 122 Dickson, Gary: The flagellants of 1260 and the crusades, In: Journal of Medieval History, 15. 1989:3. 227-267. 238. 123

Ezt a hibás nézetet vallja Ohler is, Reisen im Mittelalter 391-396. 124 Idézi Hübner, Arthur. Die deutschen Geisslerlieder. Studien zum geistlichen Volksliede des Mittelalters. Berlin - Leipzig, 1931.9. Megjegyzem, hogy máig ez a legalaposabb munka a flagelláns mozgalmakról és szertartásaikról. 125

„...in primis sibi multi nobiles et mercatores, postea rustici et pueri assumpseiunt." Uo. 19. 126

Ahogy az előbb idézett paduai szerzetes hja, az eflenségeskedők egyességre léptek, megnyíltak a börtönök, elengedték a foglyokat. [" Tünc fere omnes discordes ad concordiam redierunt...aperiebantur car ceres, dimittebantur captivi..."].Idézi Hübner. Die deutschen Geisslerlieder 9. Egy penigiai krónika szerint „Perugiában sok békét szereztek" [' e ffecessero in Peroscia mollte pace']. Ez és az alábbi idézetek Gary Dicksonnak az utóbbi évek egyik vitákat kiváltó, az itáliai anyagban nagy jártasságot tanúsító tanulmányából valók, aki a flagelláns mozgalmakról kialakult hagyományos nézeteket több helyen revideálta. Dickson, Gary: The flagellants of 1260 and the crusades. 233. 127 Az 1251-es pastoreaux-ra nézve Gábriel Asztrikr. Magyarországi Jakab „eretneksége" а ХЩ. századi Franciaországban. Pécs, 1941. ill. Cohn, Norman: Das Ringen um das tausendjährige Reich. Revolutionärer Messianismus im Mittelalter und sein Fortleben in den modernen totalitären Bewegungen. Bern - München, 1961. 80 s kk. 11. 128 Galli, Giuseppe: Laudi inedite dei disciplinati umbri scelte di sui codici piú antichi. Bergamo, 1910. 131. Dickson a „Lezenda de Fra Rainero Faxano"-ra hivatkozik az eretnekség elleni aspektus indokolásánál. 129

Képes Krónika 2. k. 165. A flagelláns mozgalom hagyományos társadalmi okaira és a magyarországi vonatkozásokra ld. Székely György: Le mouvement des flagellants au 14e siècle, son caractère et ses causes. In: Hérésies et sociétés dans l'Europe pré-industrielle lle-18* siècles. Paris - La Haye, 231-238. 130

Graus, FrantiSekr. Pest - Geissler - Judenmorde. Das 14. Jahrhundert als Krisenzeit 2. Aufl. Göttingen, 1988. 38-59. A Magyarországról jött, de boroszlói születésű diakónusról: 48. ("Exiverunt de Ungaria ducti per quendam dyaconum hereticum natum de Wratislavia"). 131

Uo. 48. „Post tarnen, sicut subito simul dissiparuerunt, ut nocturna fantasmata lemuresque deridendi". 132 Bogucka, Maria: Das alte Danzig. Alltagsleben vom 15. bis 17. Jahrhundert. Leipzig, 1980. 216. 133 Schein, Sylvia: Die Kreuzzüge als volkstümlich-messianische Bewegungen. In: Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters, 47. 1991:1. 134-136. 134

Uo. 137. 135 Idézi Szarota, Tornász: Wokól genezy okreilenia „der deutsche Michel", In: Kwartalnik Historyczny, 93. 1988:2. 66. 136

Szkárosi Horvát András: Az Istennek irgalmasságáról, és ez világnak háláadatlanságáról. In: RMKT 2.k. XVI. 204. 137

De imitatione Christi libri quatuor. IV. 1A szerzőség vitájába jelen dolgozatomban nem kívánok belemenni, hiszen három tucat név is előtérbe került már. Dinzenbacher szerint a legvalószínűbb, hogy maga Kempis a véglegesítő, a szerkesztő munkáját végezte el, s magát sohasem nevezte „auctor"-nak, csak „scriptor"-nak. VÖ. Dinzelbacher, Peter. Handwörterbuch der Mystik, 496. 138

Az Imitatio első és második könyvéből részleteket a kódexek is közölnek. Vásárhelyi Gergely a 16. század végén a teljes szöveget lefordítja, de a háborús időben szövege elveszvén, másodszor is nekiáll a magyarításnak, s műve Kolozsvárt 1622-ben jelenik meg. Vö. Régi magyarországi nyomtatványok. 2. köt. 1601-1635. (Szerk. Borsa Gedeon és Hervay Ferenc.) Bp. 1983. 344. no. 1271. 139

Pázmány Péter Összes munkái. Kempis Tkmásnak Christus követésérül négy könyvei. Az 1624-es bécsi kiadás után sajtó alá rendezte Kisfaludy Árpád Béla. 1 Magyar sorozat 1. köt. Bp. 1894. 345.