Századok – 1994

Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352

388 PETNEKI ÁRON 54

A kereszt bajelhárító, phylaktérium-jellegének gyökereit a 4. századi himnuszköltó, Aurehus Prudentius Clemens soraiban kereshetjük: „frontem locumque cordis / crucis figura signes. / Crux pellit omne crimen. / Fugunt crucem tenebrae." Hymnus ante somnum. Vö.: Münsterer, Hanns Otto: Amulettenkreuze und Kreuzamulette. Studien zur religiösen Volkskunde. Regensburg, 1963. 13. és 16. A képoszlopokról szóló alapos összefoglaló Friedrich Zoepfl szócikke in: Schmitt, Otto: Reallexikon der deutschen Kunstgeschichte. Bd. 2. Stuttgart-Waldsee, 1948. 695-707. 55

Magyarországon Sopron környékén találhatóak a nyugati jogszokás ilyen 15-16. századi emlékei. Vö. Tüskés Gábor: Útmenti és temetői kőfeszületek Abaliget - Orfű környékén. In: Ethnographia, 91. 1980:1. 99. ill. Magyarország műemléki topográfiája. 2, köt. 1. rész. Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei Bp. 1953. 353. 56

Gautier [Hubert]: Az utak, és utszák építésének módja...Hasznos jegyzésekkel meg-bövitve, és szükséges Táblákkal meg-ékesitve Magyarul ki-adott Kováts Ferenc. Pozsony - Kassa, 1778. 42. 57

Fekete János: Kiskunfélegyházi útmenti keresztek. In: Ethnographia 95.1984:1.80. A keresztútnál felállított, kőszobrokkal, csipkés fiatornyokkal díszített képoszlop egyik legjellegzetesebb középkori ábrázolása a Limburg testvérek által Berry hercegnek készített hóráskönyvben található, a március hónap képénél. A miniatúra kinagyított részlete: Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989. 156. 58 Kriss-Rettenbeck, Lenz: Ex voto. Zeichen Bild und Abbild im christlichen Votivbrauchtum. Zürich, 1972. 13. kép. 59 Lemmer, Manfred: Die Holzschnitte zu Sebastian Brants »Narrenschiff*. Leipzig, 1979. 21. 60 Beitl Richard: Deutsche Volkskunde. 83. 61 Valentinitsch, Helfried - Schwarzkogler, Ileane /HrsgJ: Hexen und Zauberer. Katalog der Steirischen Landesausstellung 1987. Riegersburg, Oststeiermark. Graz - Wien, 1987.124-125. A Keleti Alpokban található sziklavésetek teljes irodalmával. 62

Dowiat, Jerzy /red7: Kultura Polski áredniowiecznej X-XIII w. Warszawa, 1985. 225. 63 Fuchs, Karl Erwin: Grenzsteine, Gütersteine aus Kurköln 1. In: Annalen des Historischen Vereins für den NiedetThein. Heft 1983. 1980. 202-204. 64

Pl. az 1323-as évből Abaúj megyei adat: Anjou-kori Oklevéltár 7. köt. Szerk. Blazovich László -Géczi Lajos. no. 329.; az 1324-es esztendőből horvátországi és Baranya megyei adatok: 8. köt. Szerk. Blazovich László. Bp. - Szeged, 1993. no. 114, 425, 459. 65

A freskó szines reprodukciója: Magyar művelődéstörténet, 1. k. melléklet az 541. oldalnál, ill. 635. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Bp. 1954. 221-222. 66 Die Pilgerfahrt des Bruders Felix Faber ins Heilige Land. Anno MCDLXXXIII. Nach der ersten deutschen Ausgabe 1556 bearbeitet und neu herausgeben. Nachwort von Helmut Roob. Berlin, [1964]. 163. 67

Dürer, [Albrecht]: A festészetről és a szépségről. írások, levelek és dokumentumok. Ford. Harmathné Szilágyi Anna, s.a.r. Végh János. Bp. 1982. 100. 68

Anonim, tzw. Gall: Krónika polska. Przel. Roman Grodecki. Wroclaw é Warszawa é Kraków, 1968. 102. ill. Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 39. A Gregoraszidézet a továbbiakban említi ugyan, hogy néhány csillagot megpillantanak, de nyilván az égbolt egészét, tehát a viszonyítási pontokat nem látják. 69

Bibliothek Alexander Fürst Dietrichstein, Schloß Nikolsburg, С.S R. Versteigerung in Luzern, 21-23. November 1933. durch H. Gilhofer und H. Ranschburg. Luzern, 1933. 7. No. 33. és 1.1. A térkép Erhard Etzlaub modorában készült, léptékkel ellátva, alul kis körben Bamberg és környéke, valamint egy napóra-számlap, ráragasztva. Az egész lap egy 1543-ban Frankfurtban nyomtatott és 1548-ban bekötött Plinius kötet hátsó táblájába volt beragasztva. Jelenlegi őrzési helye ismeretlen. 70

Talán a legismertebb ilyen zarándokkalauz a a 15. századtól kezdve többször is kiadott Mirabilia urbis Romae, amelynek egyik későbbi képes nyomtatott kiadása Marcellus Silbernél jelent meg Rómában, 1520-ban, Indulgentiae Ecclesiarum Urbis Romae alcímmel. 71

Ilosvai Selymes Péter. Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetirűl és bajnokságáról való história. In: Régi Magyar Költők Tára 16. sz. Közzéteszi Szilády Áron. 4. k. Bp. 1883. 243. 72

Magyarország zenetörténete. 1. Középkor. Szerk. Rajeczky Benjamin. Bp. 1988. 458. Korábban Szabolcsi Bence tartotta népdallejegyzésnek, utóbb Szigeti Kilián bizonyította be, hogy egy Benedicamusparódiáról van szó. A paródia-jelleg éppen a közönséges, közkeletű oldalt emeli ki, vagyis a kérdezősködést. 73

„Utazni annyit jelent, mint másnak a segítségére szorulni." Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. 416.