Századok – 1994

Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352

AD VENAE ET PEREGRINI 387 remeteként fejezte be életét. Ezekben a kontextusokban a sűrű erdőt, a vezeklés színhelyét mint az erkölcsi világrend helyreállításának az eszközét is felfoghatjuk. 34 „Quanta per ingentes fluviorum angustia cursus / Terruit, et quotiens trepidum tenuere latebrae, / Pauperies pressit, praesens metus, omnia dura ! / Nullum tempus erat securo munere plenum, / Nox obscura diem, noctem lux ipsa timebat; / Nulla domo campove quies, timor undique pul»ans. (...) Nec minus illud iter recidivo horroré molestum (...) Rursus in aeriis nivium vis Alpibus altas / Fecit habere moras, requiei inamabile tempus;" A költemény 21-26, 45. és 50-51. sora, kritikai kiadása és értelmezése Önnerfors, Alf. Walahfrid Strabo als Dichter. In: Maurer, Helmut (Hrsg.): Die Abtei Reichenau. Neue Beiträge zur Geschichte und Kultur des Inselklosters. Sigmaringen, 1974. 108-110. 35 Ohler, Norbert-, Reisen im Mittelalter. München - Zürich, 1986. 13. 36 Le Goff, Jacques: La civilisation de l'occident médiéval. Paris, 1965. 176. 37 Schumacher, Meynolf: Teuflische Piraten 249-256. 38

Petrarca levelei. Szemelvények Petrarca leveleiből. Összeáll., ford. Kardos Tibor. Bp. 1962. 82-93. 39

Vö. Gesta Romanorum. Középkori elbeszélések. Vál., ford. Boronkai Iván. Utószó V. Kovács Sándor. 213. 40 Boyer, Marjorie Nice: Travel and transport, In: Strayer, Joseph R. (ed.): Dictionary of the Middle Ages. Vol. 12. New York, 1983. 162. 41

Az időjárás talán a legkevésbé maradandó történeti kategória, alapvető szerepét azonban nem kell különösképpen magyaráznunk. Csak utalunk az Annales-iskola által is kezdeményezett újabb éghajlattörténeti munkákra, élükön Le Roy Ladurie, Emanuel: L'histoire du climat depuis l'an mil. Paris, 1967. Hazai emlékanyagunk összegyűjtve: Réthfy Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp. 1962. Természetesen Európa nagyobb tájegységein belül is változó, hogy az adott éghajlat alatt — a szélsőségektől eltekintve — honnan kezdve nevezik rossznak az időjárást. 42

Virginia-kódex. XVI. század eleje. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, bev., jegyz. Kovács Zsuzsa. Bp. 1990. 60. 43

A maszk főként a lovak által felvert por ellen véd a kocsin, vagy nagyobb csoport lovas esetében. Ilyen maszkszerű csuklya ábrázolását látjuk a mikuszowicei oltáron, 1470 körül. Walicki, Michaí Malarstwo polskie. Gotyk, renesans, wczesny manieryzm. Warszawa, 1961. Id. Hans Holbein rajza az utiköpenyes Miksa császárról: Berlin, Staatliche Museen der Stiftung Preußischer Kulturbesitz, Kupferstichkabinett, Inv. Nr. 2509. Közölve: Ausstellung Maximilian I. Katalog Innsbruck, é.n. [1969] 152. 44 Cogliati Arano, Luisa /Hrsg./: Tacuinum sanitatis. Das Buch der Gesundheit. München, 1976. „aqua pluvialis" 111 „ventus orientális" 112 „ventus orientális", ventus septentrionalis" 143. 45

Birkás Géza: Eustache Deschamps magyarországi utazása és magyar vonatkozású költeményei. In: Egyetemes Philologiai Közlöny, 42. 1918:8-10. 365-366. 46

Idézi Mqczak, Antoni: Peregrynacje, wojaze, turystyka, Warszawa, 1984. 160-161. közelebbi hely megadása nélkül. 47

Gondoljunk csak агта, hogy jelenkorunk mentalitásában, ha csökött és tréfás formában ma is a többszörös transzformáció után szocialista humorral „időjárásfelelős"-nek titulálva Szent Péternek jut ez a szerep. Érdekes, hogy Bálint Sándor ezt az aspektust nem említi kézikönyvében (Ünnepi kalendárium, l.k. Bp. 1977. 226 -229.), holott „Üszögös Szent Péter" napja jellegzetesen tavaszkezdő (febr. 22.) 48

A „Malleus maleficarum" nyomán készült német nyelvű „Kehlheimi boszorkánypöröly" VII. fejezete a rossz idő, a köd, jégeső csinálásának módjára és körülményeire tartalmaz részletes vallatási kérdéseket: hol, mikor, miért csinálták és milyen következményeiként milyen károk keletkeztek. Der Kehlheimer Hexenhammer 1487. Facsimile-Ausgabe der Original-Handschrift aus dem Kehlheimer Stadtarchiv. (Unter der Mitarbeit v. J. Mundigl).Grünwald, é.n. [1980] 61. A boszorkányok a 15. századi elképzelés szerint úgy csinálnak jégesőt, hogy kakast és kígyót főznek együtt. Fametszet Molitor, Ulricus: De laniis et phitonicis mulieribus c. művéből, Reutlingen, 1489. Uo. 58. 49 Beitl, Richard: Deutsche Volkskunde. Von Siedlung, Haus und Ackerflur. Von Glaube und Brauch. Von Sage, Wort und Lied des deutschen Volkes. Berlin, 1933. 99. 50

Behringer, Wolfgang: Rossz idő, éhinség, félelem. (Az európai boszorkányüldözések klíma-, társadalom- és mentalitástörténeti okai. Dél-Németország példája). In: Ethnographie, 1990:3-4. 365-383. 51

Puhvel, Mariin: The Mystery of the Cross-Roads. In: Folklore. Vol. 87. 1976.2. 167-177. 52

A „memento mori" témakörébe vágó miniatura a berlini Staatliche Museen Preußischer Kulturbesitz metszettárában a MS 78 В 12 kézirat 220 versoján látható. 53

Komédia a kereszthez csalt három széptevőhöz (Les troix Amoureux de la Croix). Ford. Illyés Gyula. In: Szamártestamentum. Középkori francia mesék és bohózatok. Vál. Lukácsy Sándor. Szerk., bev., jegyz. Lakits Pál. Bp. 1983. 529-547.