Századok – 1994
Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352
386 PETNEKI ÁRON геи, Krems an der Donau, 7, bis 10. Oktober 1986. Wien, 1988. 169-201. Szakály Ferme: Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. (Szerk. Rázsó Gyula). Bp. 1990. 301 14 Bont, Otto: Alltagsleben im Mittelalter. Frankfurt am Main, 1983. 533. Szerintem kétségtelenül ez az attitűd csapódik le a népmesékben az „elindult szerencsét próbálni" toposz formájában. 15 Egyes szám elsó személyben megírt szerelmi regényében, a „Frauendienst"-ben részletesen elmondja ezeket az utakat, amelyekre valószínűleg 1227-ben és 1240-ben került sor. Die Kuenringer. Das Werden des Landes Niederösterreich. Niederösterreichische Landesausstellung. Stift Zwettl, 16. Mai -26. Oktober 1981. Wien, 1981.423-424. 16 Kura Agnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Bp. 1988.159. A szöveg magyar fordítása: Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók. Vál., bev., jegyz. V. Kovács Sándor. Bp. 1985. 225. 17 Uo. 247-248. 18 Uo. 222-223. illetőleg De imitatione Christi libri quatuor. Romae - Tomaci - Parisiis, 1946. IV. 1. 19 Szepsi Csombor Márton: Europica varietas. Bp. 1979. 99. A kritikai kiadásban: Bp. 1968. /Régi Magyar Prózai Emlékek 1./ Tudomásom szerint ez az első egyértelmű megfogalmazás magyar nyelven. 20 Samsonowicz, Henryk: Dziedzictwo Sredniowiecza. Mity i rzeczywistoéé. Wroclaw - Warszawa -Kraków, 1991. 147-148. Ugyanezt a véleményt vallja Wyrozumski, Jerzy: Dzieje Krakowa T. 1. Kraków, 1992. 438. A miniatúra kiadása: Ameisenowa, Zofia: Kodeks Baltazara Behema. Kraków, 1961. 12. ábra. 21 Dinzelbacher, Peter. Die Jenseitsbrücke im Mittelalter. Wien, 1973. /Dissertationen der Universität Wien, 104./141-147. 22 Dinzelbacher, Peter. Wörterbuch der Mystik. Stuttgart, 1989. 19-20, 35-37, 68-69 és 512-513. 23 Gabriel, Astrik L.: The Paris Studium. Robert of Sorbonne and his Legacy. Interuniversity Exchange between the German, Cracow and Louvain Universities and that of Paris in the Late Medieval and Humanistic Period. Selected Studies. Notre Dame, Indiana - Frankfurt am Mab, 1992. 92-95. 24 The Pilgrim's Progress from this World to Which is to Come, 1678. ill. 1684. Magyarul először Szigeti Sámuel és Tardai Sámuel: Keresztyén utazás a boldog örökkévalóságra, 1777-1778. Cherubinischer Wandenmann, 1674. A „Kerúbi vándor" modern magyar kiadása Kurdi Imre és Tatár Sándor válogatásában, Bp. 1991. 25 Innen a humanizmus Y-szimbolikája, vö. Panofsky, Erwin: Hercules am Scheidewege. Leipzig -Berlin, 1930. A Prodikosz görög filozófus moralizáló történetére visszamenő téma további irodalma és képi ábrázolásának listája: Pigler Andor. Barockthemen. Eine Auswahl von Verzeichnissen zur Ikonographie des 17. und 18. Jahrhunderts. 2., erw. Auflage. Bd. 2. Bp. 1974. 125-127. 26 Lobkowitz kódex. In: Nyelvemléketár 14.k. Régi magyar codexek. Közzéteszi Volf György. Bp. 1890. 98. Itt és a következőkben a kódexek szövegét a mai olvasat szerint adom vissza, hogy szövegem optikailag áttekinthetőbb legyen. Természetesen a modern kódexkiadás a betűhív szövegközléshez tartja magát, érthető nyelvészeti okokból. 27 „Umbra mortis, via peccati est, in qua nebuló pirataque diabolus recte gradientibus retia deceptionis expandit" Vö. Schumacher, Meynolf: Teuflische Piraten. Kleiner Beitrag zur historischen Metaphorologie. In: Archiv für Kulturgeschichte, 74, 1992:2. 252. M Gabriel, Astrik L.\ The Paris Studium. 113-118. 29 De imitatione Christi libri quatuor. Romae - Tornaci - Parisiis, 1946. I. 23. (9). 30 Baumer, ho: Wallfahrt als Metapher. In: Kriss-Rettenbeck, Lenz - Möhler, Gerda /Hrsg/: Wallfahrt kennt keine Grenzen. Themen zu einer Ausstellung des Bayerischen Nationalmuseums und des Adalbert Stifter Vereins, München. München - Zürich, 1984. 60. 31 Clasen, Sophronius: Die Armut als Beruf: Franziskus von Assisi. In: Wilpert, Paul /Hrsg/.: Beiträge zum Berufsbewusstsein der mittelalterlichen Menschen. Berlin, 1964. 73 skk. 32 Piccolomini, Aeneas Sylvius: Az udvaroncok sanyarú élete. In: Piccolomini, Ae.S.: Pápa vagy zsinat ? (Válogatott levelek). Vál. Boronkai Iván, ford. Boronkai Iván és Kapitánffy István. Bp. 1980. 102. 33 Az átlátszatlan, tehát sűrű, sötét erdő a Képes Krónika szövegében Salamon történeténél fordul elő. A király serege maradványaival menekül a bizánciak elől. „...letette pajzsát, és úgy tett, mintha mindjárt visszatérne. Bement a sűrű sötét erdőbe; emberei mit sem sejtettek, úgy ment el tőlük: soha többé nem látták." A latin szöveg árnyaltabb: „et abiit in opacas partes silvarum", ti. az erdő sűrűjébe. Képes Krónika. Sajtó alá rend. Mezey László. Ford. Geréb László. 2. k. Bp. 1964. 142. Innen az a középkori, majd barokk kori elképzelés, hogy Salamon nem halt meg, hanem letéve a világi dicsőséget