Századok – 1994

Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352

384 PETNEKI ÁRON JEGYZETEK * Ez a cikk a „Tanta malitia itineris" c. kandidátusi értekezésem egy — némileg átrendezett — részét tartalmazza; a disszertáció rövid vázlata a Klaniczay-emlékkönyvben jelent meg. (Tanta malitia itineris avagy az utazásnak veszedelmes voltáról. A középkori utazó a művelődéstörténész és a mentalitástörténész szemével. In: Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Szerk. Jankovics József. Bp. 1994. 10-32.) 1 Lichtenberger, Johannes: Prognosticatio. S. 1. et a. [Heidelberg, 1466 kör. Heinrich Knoblochtzer nyomdájában] Közli: A Fine collection of early printed books of the XVth and XVIth Century. Gilhofer and Ranschburg, Catalogue No. 215. Vienna, s. a. 46-48. 2 Pl. a budai és pesti vásárok piackörzete két, ill. nyolc mérföldes körzetre terjedt ki, vö. Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története 2. köt. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. Gerevich László és Kosáry Domokos. Bp. 1973. 23-25, a parasztok a piacon: 47. A falusiak csoportosan is zarándokolhatnak, pl. a váci egyházmegyében fekvő Dán faluból egy ács csodálatosan meggyógyul, s utóbb nemcsak ő maga, hanem földijei is rendszeresen elzarándokolnak Szent Margit sírjához. Vö: Szent Margit élete, 1510. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Bev. P. Balázs János. Bp. 1990. /Régi Magyar Kódexek 107 319 (141).1456 után Kapisztrán János újlaki sírjához zarándoklók között olyan falusiakat találunk, akik a 2, 4, és 8 mérföldes vonzáskörzetből származnak, ld. Fügedi Erik: Kapisztranoi János csodái. In: F. E.: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 3 Szent Gellért püspök nagy legendája. In: Árpád-kori legendák és intelmek. Vál., bev. jegyz. Érszegi Géza. Bp. 1983. 92. A kritikai szövegkiadás: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. ed. Emericus Szentpétery. 2. köt. Bp. 1938. 504. 4 „ex omnibus Polonorum regionibus, sed et ex Hungarie Regno tanta multitudo plebis utriusque sexus [in] Cracoviensem convenit [urbem]..." [Dlugosz, Jan] Ioannis Dlugossii Annales seu Cronicae incliti Regni Poloniae. Liber septimus. Ed. Danuta Turkowska. Varsaviae 1975. 96. 5 Steer, Georg: Leben und Wirken des Berthold von Regensburg. In: 800 Jahre Franz von Assisi. Franziskanische Kunst und Kultur des Mittelalters. Krems-Stein, 15. Mai -17. Oktober 1982. Wien, 1982. 169-176. Ami a számadatokat illeti, nagyon óvatosan kell azokat kezelnünk. A tömeget pontatlanul felmérő középkori szerzetes kerek számokban gondolkozik, missziójának sikerességét húzza alá, s nem szándékosan hazudik. (Gondoljuk meg, ma is mennyire esetleges egy tömegmegmozdulás résztvevőinek megbecsülése.) Bertholdot hatvanezren (háromnegyedig teli Népstadion!) hallgatják, a Marchiai Jakab emlegette 25 ezer eretnek a papi és világi rendből ugyancsak erős túlzás (talán összesen nincs ennyi huszita Magyarországon !) Vö. Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei 2. köt. Bp. 1938. 25. „Quorum omnium hereticorum inter sacerdotes et seculares conversa sunt predicacionibus meis fratris Jacobi gracia dei coopérante homines XXV: m." 6 Engel Pál: Az utazó király: Zsigmond itineráriuma. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437.1. Tanulmányok. Bp. 1987. 70-71. Az itinerárium mint a politikatörténet forrása és annak historiográfiai összefoglalója: Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma (1446-1452). In: Századok 1984:5. 974-997, elsősorban 974-976. A magyar királyok itineráriumaira: Sebestyén Béla: A magyar királyok tartózkodási helyei. Bp. é.n.(1938) MOL segédlet IV. Béla útvonalait közli: Wertner Mór. IV. Béla király története okirati kútfők nyomán. Temesvár, 1893. A legkorábban összeállított, táblázat formában napról napra vezetett uralkodói itineráriumot Gévay Antal állította össze 1843-ban I. Ferdinándról: Gévay, Anton v.: Itinerar Kaiser Ferdinand's I. 1521-1564. Wien, 1843. A német uralkodókra: Itinerare der deutschen Könige. Bd. 1-2. Göttingen, 1958. A lengyel királyok itineráriuma: Gqsiorowski, Stanislaw: Podróze panu-j^cego w éredniowiecznej Polsce. In: Czasopismo Prawno-Historyczne, 25.1973. 41-68. 7 Straub, Heinrich: Visitatio liminum (Apostolonim). In: Lexikon für Theologie und Kirche. 2. neu bearb. Auflage. Hrsg. v. Josef Höfer und Karl Rahner. Bd. 10. Freiburg, 1965. 812-813. Ma a Corpus Iuris Canonici 341. fejezete rendelkezik erről. A kelet-közép-európai zsinati részvételről mintaszerű feldolgozás: Kioczowski, Jerzy: Solus de Polonia... Polacy na soborach powszechnych Х11-ХП1 wieku. In: Cultus et cognitio. Studia z dziejów áredniowiecznej kultury. /Aleksandrowi Gieysztorowi w czterdziestolecie pracy naukowej/. Warszawa, 1976. 259-265. Vö. még : Ulrichs von Richental Chronik des Konzils zu Konstanz 1414-1418. Hrsg. v. Otto H. Brandt. Leipzig, 1912. Brandmüller, Walter. Das Konzil von Konstanz, 1414-1418. Bis zur Abreise Sigmunds nach Narbonne I. /Konziliengeschichte А/, Paderborn, 1991.