Századok – 1994

Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352

AD VENAE ET PEREGRINI 385 8 A stabilitas loci-ról: Szent Benedek regulája. S.a.r. Söveges Dávid. Pannonhalma, 1948. 29. Cap.I. A szerzetesi mobilitásról: Jaritz, Gerhard: Monastische Kommunitäten und räumliche Mobilität in Mittelalter und Frühneuzeit. In: Jaritz, Gerhard - Müller, Albert /Hrsg./: Migration in der Feudalgesellschaft. Frankfurt am Main - New York, 1988. 157-178. Jaritz, Gerhard: Ebrach und Rein in Spätmittelalter und früher Neuzeit. Sonderdruck aus: 120. Bericht des Historischen Vereins Bamberg 1984. 323-340. valamint IJkai Lajos: Ciszterciek. Eszmény és valóság. Bp. 1991. 81-82. A melki reformról: Niederkom-Bruck, Meta: Die Melker Reform. In: 900 Jahre Benediktiner in Melk. Jubiläumsausstellung Melk, 1989. 48-55. 9 A középkori koldulórendek kelet-közép-európai elterjedéséről összefoglalóan ld. Kloczowski, Jerzy: The Mendicant Orders between the Baltic and Adriatic Seas in the Middle Ages. In: La Pologne au XVe Congrès International des Sciences Historiques à Bucarest. Wroclaw - Warszawa - Kraków -Gdaásk, 1980. 95-110.A keleti missziókról: Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentései. Közreadja Györffy György. Bp. 1965. Willeke, Bernward H.: Die Franziskaner und die Missionen des Mittelalters. In: 800 Jahre Franz von Assisi. 221-231. A nagy koldulórendi prédikátorok utazásairól: Gamboso, Vergilio: Sankt Antonius von Padua. In: 800 Jahre Franz von Assisi. Franziskanische Kunst und Kultur des Mittelalters. Krems - Stein, 1982. 122-129. Steer, Georg: Leben und Wirken des Berthold von Regensburg. In: 800 Jahre Franz von Assisi, 169-175. Hundsbichler, Helmut. Johannes Kapistran. In: 800 Jahre Franz von Assisi, 200-207. A ferences bűnbánati prédikációról, ill. Kapisztrán németországi beszédeiről Id. Pauldrach, Sabine: Busspredigten und Bussprediger, besonders Johannes von Capestrano. In: Hennig, Lothar /Hrsg./: Der Bussprediger Capestrano auf dem Domplatz in Bamberg. Eine Bamberger Tafel um 1470/75. Begleitschrift zur didaktischen Ausstellung im Historischen Museum Bamberg. Bamberg, 1989. 95-109. Kapisztrán magyarországi útjának legújabb rekonstrukcióját Fügedi Erik végezte el : Kapisztranói János csodái. A jegyzőkönyvek társadalomtörténeti tanulságai. In: Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 38-39. ill. 467. 10

A téma egyik legérdekesebb forrása az eretnekekkel kapcsolatban állott Yves narbonni klerikus részletes beszámolója, Gy. Ruitz Izabella fordításában közölve: A tatárjárás emlékezete. Vál., szerk. Katona Tamás, bev. Györffy György. Bp. 1981. 298-299. (A levélnek csak a tatárokra vonatkozó részletét már 1910-ben közölte Germanus Gyula: Angolok Magyarországon. Századok, 44. 1910. 316-319). A valdensekre: Tremp, Kathrin Utz: Richard von Maggenberg und die Freiburger Waldenser (1399-1430). Ein Werkstattbericht. In: Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters, 47, 1991:2. 512. 11

A téma gazdag irodalmából kiemelném: Tonk Sándor. Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. különösen az „Utazás az egyetemekre" c. fejezetét, 89-91. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 21-26. A magyar főpapok egyetemi tanulmányairól: Fügedi Erik: A XV. századi magyar püspökök. In: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. 93. A Domonkos-kódexben olvasható egyetem-ellenes részlet, „Mert vadnak sok deákok, kik ő magokat igen gyötrik és sok szükséget szenvednek Párizsban tanólván, ki mind semmi egyéb hanem csak satanasnak pompája kevélysége.": Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. 123. 12

Bayer, Marjorie Nice: Status and travel stipends in fourteenth-century France. In: Speculum, 39. 1964:1. 45-52. A pápai tizedszedők kelet-közép-európai működésének forrása: Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Vatikáni Magyar Okirattár. 1. sorozat l.k. Rationes collectorum pontificiorum in Hungaria. Pápai tized-szedők számadásai. 1281-1375. Bp. 1887. A postásokra: Hitzer, Hans: Die Strasse. Vom Trampelpfad zur Autobahn. München 1971. 168-169. Nemcsak a birodalmi városok, pl. Nürnberg rendelkezik ilyen saját küldönccel, hanem Magyarországon is előfordul. Brassó adóösszeírásaiban 1475 és 1484 között szerepel Turk Janosch' városi futár. Vö. Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó, Bd. 3. 626. ill. Zimmermann, Franz - Gustav Gündisch - Gemot Nussbächer. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Bd. 6. Bukarest, 1991. 155. No. 4209. 13

Jaritz, Gerhard: Legényvándorlás Alsóausztriában a XV-XVI. században, különös tekintettel a tulln-i vargalegényekre. In: Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 2. III. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Konferencia, Veszprém 1978. november 22-24. Veszprém, 1979. 37-41. Reininghaus, Wilfried: Die Migration der Handwerksgesellen in der Zeit der Entstehung der Gilden (14У15. Jahrhundert). In: Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 68.1981:1.1-21. A nyomdászokra és könyvkereskedőkre: Wittmann, Reinhard: Geschichte des deutschen Buchhandels. Ein Überblick. München, 1991. 32-33. Az építőmunkásokra: Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez. In: Budapest Régiségei, 18. Bp. 1958. 313-356. Elkar, Rainer S. - Fouquet, Gerhard: Und sie bauten einen Turm... Bemerkungen zur materiellen Kultur des Alltags in einer kleineren deutschen Stadt des Spätmittelalters. In: Handwerk und Sachkultur im Spätmittelalter. Internationaler Kong-