Századok – 1994

Közlemények - Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál II/320

KÖZLEMÉNYEK Mesterházy Károly TEGEZ ÉS TAKTIKA A HONFOGLALÓ MAGYAROKNÁL A klasszikus ókor kutatója, P. J. Junge úja, hogy Crassust a carrhaei csatában (Kr. e. 53) az egy évezred múltán is döntó győzelmeket hozó harcmóddal verték tönkre a parthusok.1 A meg nem nevezett kései utódok nyilván az Európát végigportyázó magyarok voltak. Félelmetes fegyverük a csontlemezekkel merevített ún. visszacsapó (reflex) íj volt, melyet az eurázsiai steppéken a szkíta időktől ismerünk. Egyik korai (Kr. e. 4. sz.) ábrázolása a keleti Krímben fekvő Kul Oba-i szkíta temetkezés ezüst csészéjéről régóta ismert: éppen az íj felajzását végző harcost láthatjuk az edény hasán levő négy domborított jelenet egyikén.2

A magyar íj szerkezete teljesen azonos volt a szkíta íjéval, legfeljebb mérete és más, kisebb részletek különböztek. A jó reflex íjjal egy mongol feliraton (az ún. Dzsingisz köve) olvasható adat szerint 330 ölre lehetett lőni.3

Az íjat természetesen védték. Felajzatlan állapotban az íj alakjához hasonló huzatba helyezték, a felajzott íjat pedig az ún. készenléti tegezbe, amelybe csupán az íj egyik fele fért el.4

A nyílvesszők számára külön tartó alkalmatosságot fejlesztettek ki a lovas nomádok: ez volt a tegez. A honfoglaló magyarok tegezéről már az 1910-es évek elejéig is sok részlet adat gyűlt össze. Hampel és Jósa A. után5

az első, alapjában véve ma is érvényes rekonstrukciót Zichy István készítette el.6

A tegezfenék formájához a talfájai lelet vasabroncsát hívta segítségül,7

a tegezfenékhez a kenézlói I. temető 11. sírja szolgáltatott adatokat,8

a tegez oldalán levő merevítőkre és a függesztés módjára a pilinsirmányhegyi, talfáji és tuzséri leletek,9

a tegeznyakra ismét a talfáji lelet, a tegez szájára pedig újra a kenézlői 11. sír. A tegez hosszát a kenézlői 11. sírban és a tuzséri 5. sírban a nyílcsúcsok és a tegezfenék távolsága alapján következtette ki. Elsőként vette észre, hogy a háromküllős bronz karikák a tegeztartó szíj tartozékai.1

0

A részleteket a turkesztáni német expedíció által Berlinbe szállított falfestmények alapján11 értelmezte. A tegez szájának megrajzolását részben Jósa elképzelése, részben a turkesztáni tegez ábrázolások segítségével úgy képzelte el, hogy a fedő lemez szélére a kenézlői két lapos S alakú rézlemezt helyezte egymás mellé. Csak később derült ki, hogy e lemezek nem a fedőlap szegélyei.