Századok – 1994

Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3

A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 25 át minden szombati napra böjtöt fogadott Szt. Fortunatus tiszteletére, s amikor az első böjtöt tartotta, a gyermek teljesen meggyógyult. Három szombati nápon kenyé­ren és vizén való böjtöt fogadott egy legyengült horvát embert, majd amikor erejét visszanyerte, a szent segítségéért szombati napokon egész éven át böjtölt. De nem csak betegségben fordultak Szt. Fortunatushoz segítségért. Egy egyedülálló horvát asszony „erősen szenvedett rosszakarójától, aki őt a legsúlyosabb vádakkal gyalázta és már a törvényszék elé vitte az ügyet... Az asszony ártatlanságának védelmére Szt. Fortunatushoz könyörgött: és íme! A bajkeverő és hamisan vádló magától elment az üldözött nőhöz, megkérlelte és a jogtalanság miatt kiengesztelte".194 További rész­leteket nem ismerünk ugyan, de a horvátok kultuszának folyamatosságára közvetve utal, hogy amikor az ereklye 1789-ben átkerült a vízivárosi Szt. Erzsébet apácák templomába, ez a templom egyben a horvát katolikusok plébániatemploma volt.195 Hasonló mirákulumokról értesülünk a székesfehérvári jezsuiták templomában őrzött Szt. Candidus ereklyénél. A jezsuiták missziós tevékenységét bemutató forrás a transzláció megörökítésénél (1761) mindössze egyetlen mirákulum részletes leírá­sát adja, majd hozzáfűzi, hogy számos fogadalmi tárgy (anathema) tanúsítja a szent segítségét.196 A leírt eset egy kálvinista ember megtérését mondja el, aki egy szom­szédos mezővárosból munkavégzés miatt ment a városba, s barátai meggyőzésére belekeveredett a transzlációs menet forgatagába;. Ezt követően „emlékezetébe ötlött tévedése, melybe annyi éven át belesüllyedt, majd erre rájővén mások által megza­vart korábbi nyugalmát Kálvint megtagadva visszanyerte". Erről feleségével és két gyermekével együtt tett tanúságot a szent testénél.197 Részletesebben ismerjük a homokkomáromi búcsújáró templom főoltárán a már korábban is ott tisztelt Mária-kegykép alatt 1751-ben elhelyezett Szt. Felix erek­lyének a kegyképpel összekapcsolódott tiszteletét. A kultusz páratlan fellendülését bizonyítja az á mirákulumos könyv, amely az 1751-1786 közötti időszakban 462 be­jegyzést, az ereklye és a kegykép segítségének tulajdonított csodás gyógyulást, mirá­lumot tartalmaz.198 Ezek az adatok nemcsak a mirákulumokról és a búcsújárás tör­ténetéről, hanem az ereklyének a búcsújárással és a kegykép kultuszával szorosan összefonódott tiszteletéről is felvilágosítást adnak. A kegyhely vonzáskörének vizsgá­lata azt mutatja, hogy egy földrajzilag jól körülhatárolható területen (mintegy 60-70 km-es körzetben) a katakombaszent kultusza egyenrangú lett a többi szent tisztele­tével. Ez egyben arra utal, hogy a német telepesek lakta falu temploma a kegykép és az ereklye révén szerves részévé vált a magyar- és horvátlakta környék vallásos életének. A kultusz időbeli alakulására a följegyzések tükrében az jellemző, hogy a felölelt 35 éves időtartamot három egyenlő részre osztva az első periódus a kegyhely vonzáskörének kialakulását, a második a stabilizálódását, a harmadik pedig a hanyat­lását jelenti. A kegyhelyre zarándoklók társadalmi állapotának vizsgálatából kitűnik, hogy a kultusz résztvevői elsősorban a parasztság és a kisbirtokos nemesség köréből kerültek ki, az arisztokrácia csak adományaival támogatta a kegyhelyet. A zarándok­latok okának csoportosítása azt mutatja, hogy a kegyhelyre látogatóknak csaknem egyharmad része természetes úton gyógyíthatatlannak tartott bajok miatt fordult Szt. Felixhez, illetve Máriához segítségért. A jegyzőkönyv adatai szerint csaknem'minden gyógyulás a fogadalomtevő lakóhelyén, otthonában következett be, amiből a szen­tekhez és ereklyéikhez fűződő viszony közvetlenebbé válására következtethetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents