Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
24 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA A katakombaszentek kultuszának ápolását szolgálta, amikor az ereklyék különböző okokból új helyre kerültek, s ott továbbra is nyilvánosan tisztelték őket. A szerzetesrendek egy részének feloszlatása következtében több ereklyét más rendek vettek át korábbi tulajdonosuktól. A budai klarisszáknál őrzött Szt. Clemens és Szt. Bonifatius ereklyéket a rend 1782-ben bekövetkezett feloszlatása után a budai várbeli ferencesek vették át.183 A mosonmagyaróvári kapucinusok feloszlatása után (1787) az általuk őrzött Szt. Augustus ereklyét a helyi plébániatemplomba vitték. Az eredetileg ugyanott őrzött Szt. Christina ereklye sorsa némileg másképpen alakult, de végül ez is a plébániatemplomba került (1790).184 A budavári Nagyboldogasszony templom Szt. István oltárán őrzött Szt. Fortunatus ereklyét 1789-ben ellopták, a díszeitől megfosztott csontokat azonban megtalálták és átadták a vízivárosi Szt. Erzsébet apácáknak, akik azokat ismét oltárra helyezték.18 5 Az idők folyamán ugyanonnan raktárba került Szt. Flamidianus fejereklyét a 19. század végén Némethy Lajos, a vízivárosi Szt. Erzsébet apácák káplánja közvetítésével az apácák templomának főoltárán helyezték el ismét.18 6 A kultusz egyházi ápolásáról tanúskodik az ereklyék újra történő feldíszítése, így például a transzláció után 70 évvel, 1764-ben ismét feldíszítették a budai Szt. Fortunatus testét. A több mint 300 forintba került díszítés során az ereklyét arany és ezüst szövetruhába öltöztették és új koporsóba tették.18 7 Amikor az ellopott és ruhájától megfosztott ereklye 1789 után a vízivárosi Szt. Erzsébet apácákhoz került, a testet az apácák ismét feldíszítették, díszes üvegkoporsóba tették, a szent arcát pedig viaszból megformálták.18 8 Ugyancsak kétszer került sor a kalocsai székesegyházba őrzött Szt. Pius újraöltöztetésére. Először 1799-ben, 57 évvel a transzláció után, Klobusiczky Péter kanonok adományából kapott új díszt az ereklye.189 Másodszor a templom 1827-es restaurálásakor a kalocsai apácák öltöztették fel a testet és a koporsót is megújították.19 0 Nem ritkán a katakombaszentek őrzési helyének megújításával is hozzájárultak a kultusz fényének emeléséhez. Máriavölgyben például néhány hónappal a transzláció után a Remete Szt. Pál kápolna mellett a katakombaszent testét őrző Szt. Theodora kápolna falait is márvánnyal borítják a templom bevételéből.191 Arra már utaltunk, hogy a rozsnyói Szt. Neitus kápolnát falfestményekkel díszítették, de itt kell megemlítenünk azt is, hogy 1876-ban a rozsnyói székesegyházban egy 10 mázsás harangot neveztek el az őrzött katakombaszentről.19 2 A kultusz egyházi terjesztése után fordítsuk figyelmünket a kultusz befogadása felé. A katakombaszentek csodatévő erejébe vetett hit volt az alapja azoknak a mirákulumoknak, amelyek az ereklyéknél történtek. Az 1696-os transzláció után a budavári Nagyboldogasszony templomban nyilvános tiszteletre kitett Szt. Fortunatus ereklyéről feljegyezték,19 3 hogy a közelebb lakók közül a horvátok különös tiszteletben részesítették és térden csúszva járták körül. A horvátok közül többen arról tettek tanúságot, hogy a vértanút különféle testi és lelki bajaikban segítségül hívván kegyelmekben részesültek. Ezek közül ötöt név nélkül a jezsuiták naplójukban is feljegyeztek. Ebből megtudjuk, hogy az egyik horvát ember hosszú ideig fejfájásban szenvedett, majd amikor Szt. Fortunatus testét harmadszor meglátogatta, meggyógyult. Egy másik mindkét kezére béna volt, majd amikor fogadalmat tett a szenthez, azonnal meggyógyult. Másvalaki beteg gyermeke egészségének helyreállításáért egész éven
