Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
A KATAKOMBASZENTEK TISZTELETE 23 Napok száma magyar 4 7 6 4 A prédikációk nyelve szlovák német 1 3 3 3 1837 1838 1839 1840 4 7 6 4 3 6 5 4 Az adatok szerint a négy év alatt összesen minimálisan 49 beszédet mondtak. Minden alkalommal, minden évben és mind a három nyelven volt legalább egy prédikáció, egy napon két azonos nyelvű prédikáció nem hangzott el. Magyar prédikáció minden évben naponta legalább egy volt, ezek száma az évenkénti prédikációs napok számához viszonyítva stagnál. A magyar beszédeknél valamivel kevesebb a szlovák és még kevesebb a német nyelvű prédikációk száma. Ezek az évenkénti prédikációs napok számához viszonyítva növekvő tendenciát mutatnak, ami egyrészt arra utal, hogy a szlovák és német nyelvű lakosságnak egyre nagyobb szerepet szántak az ünnepségsorozatokon. Másfelől a szlovák és német nyelvű beszédek növekvő aránya következtetni enged a szlovák és német anyanyelvű lakosság fokozódó részvételére az emlékünnepeken. Hollók Imrének a rozsnyói eseményeket megörökítő munkája az 1837-1840 közötti emlékünnepek alkalmával mondott négy magyar nyelvű beszéd teljes szövegét is megőrizte.17 8 (1837-ből és 1839-ből l-l, 1838-ból 2 beszéd szövege maradt ránk.) Ez a négy beszéd az 1837-1840 között minimálisan elhangzott 21 magyar nyelvű beszédnek 19%-a. A kultusz decentralizálásának s egyben vonzásköre kiterjesztésének irányában hatott, amikor a katakombaszent ereklyéjét megosztották, s a leválasztott részeket különböző céllal tovább ajándékozták. így például amikor 1720-ban építeni kezdték a sajóládi pálos kolostorhoz tartozó Sarlós Boldogasszony templomot, alapkövébe XI. Ince pápa viaszképe, egy czestochowai Mária-érem és két vértanú ereklyéje mellett Szt. Theodora mártír ereklyéjét is elhelyezték.179 A pálos kolostorok közti szoros kapcsolat alapján csaknem biztosra vehető, hogy itt a három évvel korábban a máriavölgyi kolostorban oltárra helyezett Szt. Theodora ereklye partikulájáról van szó. Hasonlóképpen feltételezhető, hogy a pécsi székesegyház Szt. Mór kápolnájában lévő Szt. Mór oltár lapjába Szt. Gervasius vértanú ereklyéje mellett az ugyanezen oltár alatt elhelyezett katakombaszent, Szt. Faustinus testéből leválasztott ereklyerészt tették a 19. század végén.180 A rozsnyói Szt. Neitus ereklyecsontváz esetében három ereklyerész leválasztásáról tudunk. Miután a pozsonyi Szt. Erzsébet apácák feldíszítették az ereklyét, Scitovszky püspök hálából egy darabot adott nekik a testből. Az ajándékozás tényét a püspök egy 1836. március 5-én kelt hitelesítő levéllel igazolva. Három nappal később, március 8-án a püspök további ereklyerészeket adott a bécsi szalézi apácáknak és az ereklyekedvelő Klobusiczky Péter kalocsai érseknek.18 1 A püspöki ajándékozás szándékára fényt vet a korabeli forrás megjegyzése: „Ezzel a cselekedettel a szent vértanú tisztelete eljutott Bécsbe, a kalocsai érseki egyházmegye lelkipásztorainak említésein át pedig elterjedt a köztudatban."18 2
