Századok – 1994

Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223

ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 231 szőr az országhoz közeli egyházak magasabb rangú papjai közül kerültek ki, de gyakran egészen távoli területek ügyeiben is döntést hoztak. Ugyanígy magyar egyházi személyiségek is részt vettek ilyen ügyek ellátásában, és nyilvánvalóan azok közül kerültek ki, akik kánonjogi ismeretekkel, vagyis sok esetben egyetemi előtanulmányokkal rendelkeztek. Ugyanaz a klerikus kör szerepel tehát ezen ügyekben is, amelynek nemzetközi kapcsolatairól már ejtettünk szót. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a 12. század második felében különösen jól körvonalazható az egyházi személyeknek egy csoportja, akik folyamatosan tájékozódnak az európai egyházi és világi ügyekben, személyes kapcsolatok kötik más országok egyházi vezetőihez, és gyakran utazásaik révén lehetőségük van ezen kapcsolatok felújítására is. Nem tekinthető tehát rendkívüli eseménynek, hogy az angolmagyar kapcsolatok vonatkozásában is fellelhetünk ilyeneket. Említésre méltó azonban, hogy minden valószínűség szerint III. Béla új külpolitikai irányzatára jelentős hatást gyakoroltak.38

Az angol egyház vezető személyiségei ugyanakkor ezen általános hatás mellett, kimutathatóan további szereppel bírtak a magyarországi egyházi életre. Becket Tamás meggyilkolása Európa-szerte megdöbbenést keltett, de különösen nagy hatást váltott ki hazánkban. Az érseket 1173-ban avatták szentté, és gyorsan terjedő kultusza hamar elérte hazánkat. Ebben fontos szerepet játszhatott Lukács érsek. Elképzelhető, hogy a magyar egyházfő és 1П. István küzdelmében éppen a canterburyi érsek meggyilkolását követő felháborodás kényszerítette a magyar királyt visszavonulásra. Emellett a már említett módon Pontigny szerzetesei is szerepet játszhattak a kultusz terjesztésében. Párizs maga is fontos központja volt a szent tiszteletének, hiszen száműzetése alatt Salisbury Jánossal együtt megfordult a francia királyi udvarban. A Párizsban tanuló magyar diákok pedig ugyanannak a nationak voltak a tagjai, amelynek az angolok is, és ebben az időszakban éppen a szigetországból származó hallgatók alkották az egyetem legnépesebb külföldi csoportját.39 Maga Margit királyné is jelentős alakja lehetett a szent kultuszának magyarországi elterjesztésének. Valószínűleg személy szerint is erős szálak fűzték Becket Tamáshoz, hiszen ő kísérte a gyermek királynét Angliába és későbbi levelezésében is több utalás van Margitra, valamint Henrik ifjabb király is kapcsolatban állt az érsekkel.4

0

1185 körül egy új templom építése kezdődik meg Esztergomban, amelyet Szent Tamás tiszteletére szenteltek. A templom egyházjogilag különleges helyzetben volt, mivel nem tartozott az érsek jogköre alá, hanem közvetlenül a király és a királynő fennhatósága alatt állt. Ez arra utal, hogy királyi alapítású lehetett.4

1

1192-ben került sor I. László szentté avatására, és a szent tiszteletére írott responsoriumban szerepel egy rész, amelyet Szent Tamás offíciumából adaptáltak. 4

2

Becket Tamás tisztelete később is különleges helyet foglalt el a magyar uralkodó környezetében, amire Szent Margit legendájának egy részlete a bizonyíték.4

3 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1150-es évektől kezdődően egyre erősödő angol-magyar kapcsolatokra vannak adataink. III. Béla második házassága után a meglévő kontaktusok még jobban felerősödnek. A kapcsolatok hátterében kezdetben egyértelműen az a klerikus kör tapintható ki, amely jórészt párizsi tanulmányok után a hazai egyházi élet vezetését látja el, és a korszak általános egyházi fejlődésének megfelelően szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Ók