Századok – 1994

Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223

ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 227 kísérlete sikertelen volt, és kénytelen a francia uralkodó udvarába menekülni. Ez idó alatt zajlik le II. Henrik és Becket Tamás végzetes küzdelme, és Margit, aki az angol királlyal együtt tér vissza Angliába jelen van, amikor a király az érsek megölését követően a canterburyi sírnál vezekel. Az ifjabb király felesége Angliában és Normandiában tartózkodik ezután, akkor is amikor férje a francia uralkodó udvarában van. Csak 1177-ben utazik ő is oda, hogy gyermekét megszülje, aki viszont hamarosan meghal. П. Henrik fiai újabb kísérleteket tesznek, hogy apjuk ellen lázadjanak, de 1183-ban az ifjabb király megbetegszik, és halálos ágyán megbánja apja elleni tetteit. Közvetlen környezetében van ekkor William Marshal, aki fogadalmat tesz helyette, hogy felveszi a keresztet. Ez a férfi szentföldi harcai után nagyon fontos szerepet játszott az angol udvarban, Langton érsekkel együtt б volt az, aki a Magna Cartát megelőző tárgyalásokban a közvetítő volt a szemben álló felek között.18

Az ifjabb király halála után Margit visszatért apja udvarába, de hozománya, illetve öröksége állandó vita tárgyát képezte a két uralkodó között. A terület központja Vexin volt, és igen jelentős várak tartoztak a birtokhoz.1

9 A kutatás már többször felvetette annak a lehetőségét, hogy az angol és a francia uralkodó azt remélte, Margit házassága III. Bélával megoldhatja az örökség problémáját. Ezzel kapcsolatban azonban igen szélsőséges elgondolások is megfogalmazódtak. J. Appleby úgy vélte, hogy a magyar király első házassági terve Matildával kapcsolatban azért hiúsult meg, mert „Henry ... had no desire to send the girl to those remote parts to marry an obscure king..." A megvalósult házasságot is hasonlóképpen magyarázta; Magyarország „ a region so remote that Henry felt sure that he would hear no further claims for her dower or the annuity he had promised her".20 Ez a teljesen hibás és egyoldalú beállítás azonban nem fogadható el. Tévedés III. Bélát „an obscure king of remote parts" címmel elintézni, hiszen éppen a korabeli források mutatják, hogy Európa-szerte jól ismert személyiség volt. Nyilvánvaló, hogy Béla és Margit házassága megoldást jelenthetett az angol és a francia király közötti ellenségeskedésre az örökség kapcsán. Ugyanakkor Béla politikai tervei is egyértelműek a házasság kapcsán. Dinasztikus kapcsolatokat kívánt kiépíteni olyan uralkodókkal, akik segíthették őt Barbarossa Frigyessel szembeni küzdelmében. Ebben az értelemben rendkívül fontos lépés volt e házasság létrejötte. A Margittal kötött házasság dokumentumai között szokták említeni az angol-norman királyi levéltár egyik nagyfontosságú iratát, a magyar király jövedelmeinek jegyzékét. A forrás szerint ez a jövedelem hasonló nagyságú volt, mint az angol vagy a francia királyé. A korábbi kutatás többféle módon kísérelte meg interpretálni a szöveget.21

Úgy tűnik, hogy a kimutatás elkészítője tudatosan eltúlozta a királyi bevételeket, de a forrás alapján megrajzolható kép feltétlenül nagy benyomást kelthetett más királyi udvarokban. Eszerint ugyanis a magyar királyság egy erősen centralizált, jól szervezett adminisztrációval rendelkező ország benyomását kelthette. Egyes vélemények szerint a dokumentumot III. Béla követei vitték magukkal a házassági tervek alátámasztására. A közelmúltban azonban elvetették ezt az elgondolást, és újabban az a vélemény alakult ki, hogy Béla fiának Imrének a házasságához készülhetett a szöveg, amikor feleségül akarta venni Konstanciát, az aragóniai király lányát.22

Az elgondolást kétségkívül támogatja néhány fontos érv, például az