Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
228 LASZLOVSZKY JÓZSEF irat kronológiáját illetően, de egy vonatkozásban nem ad választ a felmerülő problémákra: Miért éppen az angol királyi archívumban maradt fenn a dokumentum? Bármelyik megoldási javaslatot fogadjuk azonban el, egyértelműen III. Béla tudatos külpolitikai koncepciójának bizonyítékát láthatjuk benne. A Margittal kötött házasság más tekintetben jól rámutat a magyar király megalapozott terveire. 1185-ben Margit alapítványt tesz férje, Henrik ifjabb király emlékére, a rouen-i katedrálisban. Háromszáz márkányi összeget akar adományozni erre a célra, abból a pénzből, amelyet a magyar király küld neki. Ebből a pénzből a clairvaux-i apátnak — és ez is figyelemre méltó részlet — kell misét mondania Henrik emlékére. Ezen a ponton ismét utalni kell arra a problémára, hogy kik lehettek III. Béla házassági tervének támogatói és közvetítői23 . A ciszterek szerepe nem csupán ebben a dokumentumban bukkan fel, hanem a házassági terv, és az új külpolitikai irányzat létrejöttében is alapvető fontosságú lehetett. Az első magyar ciszter kolostor 1142-ben létesült hazánkban, és ez az alapítás jól illeszkedik a rend első nagy expanziójába. 1142-ben Svájcban és Karinthiában, 1143-ban Svédországban, Lengyelországban és Csehországban, 1144-ben Dániában és 1146-ban Norvégiában létesültek az első rendházak. Ezt követően hatalmas ütemben halad az újabb alapítások létrehozása Európa szerte, az 1179-es évre a középkorban alapított kolostorok 79 %-a már létezett. Ezzel szemben Magyarországon az igen korai első alapítást hosszú szünet követte. Valószínű, hogy ebben szerepe'volt a belső hatalmi küzdelmeknek, de a nagyon erős bizánci befolyásnak is. Nem lehet véletlen, hogy a második ciszter alapítási hullám, éppen akkor következik be, amikor III. Béla hatalmát megszilárdítva folyamatosan kezd elszakadni Bizánctól, és elindítja új nyugati orientációjú külpolitikáját. 1179-ben Pontignyből érkeznek szerzetesek, és alapítanak új rendházat Egresen.24 Az angol-magyar kapcsolatok szempontjából nem érdektelen megjegyezni, hogy éppen Pontigny volt az a kolostor, ahol Becket Tamás száműzetése idején két évet töltött.2 5 1184-ben Troisfontaines-ből Szentgotthárdra, Acey-ből pedig Pilisre érkeznek újabb szerzetesek. Clairvaux-ból pedig Zircet népesítik be még 1182-ben. Ezek nyomán talán nem túlzás feltételezni, hogy a ciszterek nem csupán Margit férje emlékére tett alapítványa révén játszottak szerepet a történtekben, hanem Pontigny vagy Clairvaux révén hatásuk lehetett a házassági terv megvalósításában is. Ez a szoros kapcsolat később is megmaradt, III. Béla különleges kiváltságokat adott a rendnek, gyóntatói is a rendtagok közül kerültek ki. Hasonlóképpen a premontreiek is ebben az időszakban, bár némiképp később jelennek meg hazánkban.26 III. Béla házassági tervének létrejöttében azonban nem csupán az említett szerzeteseknek lehetett közvetítő szerepe, hanem a világi főpapságnak is. A párizsi tanulmányok kapcsán már említett Jób ugyanis 1185-től volt esztergomi érsek, és így nagyon valószínű, hogy tanácsaival, vagy személyes kapcsolatainak a felhasználásával segítette a királyt döntésének kialakításában és megvalósításában.27 Az 1180-as évek elejével kezdődő időszak tehát egy nagyon erős nyugati, elsősorban francia hatással jellemezhető. 1183-ban már három magister címet viselő személy dolgozott a királyi kancellárián, akik külföldi egyetemen folytatták tanulmányaikat.2 8 Ebben az időszakban a párizsi egyetem befolyása követhető nyomon
