Századok – 1994

Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223

224 LASZLOVSZKY JÓZSEF utóbbi magyarázat azonban megkerüli a probléma lényegét, hiszen a dinasztikus kapcsolatok, házasságok szükségképpen feltételeznek elózetes kapcsolatfelvételt, és még inkább megfelelő információkat a másik országban uralkodó dinasztiáról, az ottani politikai helyzetről, az uralkodó szövetségeseiről és ellenségeiről. Néhány részkérdés kapcsán ugyan felmerült a kutatásban, hogy milyen forrásokon keresztül jut hattak el ezek az információk a távoli királyi udvarokba, de ahogy nem született összefoglaló értékelés az angol-magyar kontaktusokról, ugyanúgy nem találunk választ erre a kérdésre sem. Szembe kell nézni tehát azzal a problémával, hogy felismerhetünk-e valamilyen törvényszerűséget, tudatosságot az Árpád-kori kapcsolatfelvételekben. Más szempontból megközelítve, beszélhetünk-e uralkodói vagy dinasztikus külpolitikáról, külkapcsolatok fenntartásáról Európa két ilyen távoli területe között. Ezen kérdések megválaszolásához különösen érdekes szempontokat nyújthat a 12. század második felének vizsgálata. III. Béla uralkodása kapcsán a kutatás sok esetben foglalkozott a külpolitikai irányzatok vizsgálatával, és a viszonylag nagyszámú forrásadat lehetővé teszi, hogy az angol-magyar kapcsolatok vonatkozásában is megvizsgáljuk ezt a kérdést. III. Béla szerepe az angol-magyar kapcsolatok létrejöttében 1186-ban III. Béla házasságot kötött Margittal, VII. Lajos francia király lányával. Az eseményről Európa legkülönbözőbb területein keletkezett források számolnak be, és a házasság, valamint a keresztes hadjárat eseményei miatt III. Béla Európa legjobban ismert magyar uralkodójává vált ebben a korszakban.4 A király cselekedeteiről közvetlen forrásokból szereztek tudomást a nyugat-európai szerzők, amit jól mutat például Ralph de Diceto történeti műve, amelyben a magyar uralkodó címeit pontosan, a hazai oklevelek bevezető formulájához hasonlóan írták le.5 A házasság III. Béla külpolitikájában egy új korszakot jelent, és az ezt követő időszakot a megerősödő nyugat-európai kapcsolatok jellemzik. Franciaországi Margit révén nem csupán a francia hatás erősödik, hanem új korszak kezdődik a magyar-angol kontaktusokban is. Margit korábban ugyanis Henrik ifjabb király felesége volt, és életének jelentős részét Angliában töltötte. Az 1186-os házasságkötés azonban nem volt előzmény nélküli, váratlan esemény. Egy hosszú időszak előzte meg, amikor a nyugati kapcsolatok fokozatos erősödését figyelhetjük meg. Az 1150-es évektől kezdődően bukkannak fel egyre nagyobb számban az erre vonatkozó adatok, és ezek számbavétele magyarázatot adhat III. Béla külpolitikai irányváltásának okaira is. A 11. század végétől az 1150-es évekig teijedő időszakból nem ismerünk angol hatásokat történelmünkben. Ezt a hiányt lehetne magyarázni a század első harmadától egyre erősebben megmutatkozó bizánci befolyással, de valószínűleg inkább a források feltáratlansága lehet az ok. Meggondolandó például, hogy Edgar Aetheling hosszú élete, szentföldi útja során nem jött-e létre valamilyen kapcsolat egykori hazája és közte, a 12. század első harmadában.6 E bizonytalan feltevésekkel szemben a 12. század közepétől számos adatunk van magyar-francia, magyar-angol kontaktusokról. Ebben az időben már voltak magyar diákok Laonban7

de az első név szerint ismert franciaországi magyar diák Lukács volt. 1156 előtt folytatott tanulmányokat