Századok – 1994

Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223

ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 225 Gerard la Pucella iskolájában, és hazatérése után végül esztergomi érsek lett. Györffy György mutatott rá arra, hogy pályafutásában nagyon sok hasonló elem van Becket Tamással, különösen Lukács és Tamás viszonyában uralkodójukhoz.8 A későbbi esztergomi érsek nagytudású egyházi személyiség volt, ahogy arról egykori iskolatársa, Walter Map tudósit: „Vidi Parisius Lucám Hungarorum in schola magistri Girardi Puellae, virum honestum et bene literatum"9, vagy ahogy ezt Ш. Sándor egyik leveléből is tudhatjuk: „ non sicut viro mediocri aut sacras scripturas ignoranti, sed tarnen divinis quam humanis scripturis plenius credito et ecclesie doctori..."10

Valószínűleg ő volt az, aki alapvető szerepet játszott más magyarországi diákok párizsi tanulmányaiban is. Jób például a Sainte Geneviève kolostor iskolájánál tanult 1177 és 1181 között, és 1185-től ő töltötte be az esztergomi érseki címet.11 Egy időben tartózkodott vele az egyetemi városban Adorján és Bethlem is. Adorján és Jób később a királyi kápolna, illetve kancellária tagjai közé kerültek, Adorján erdélyi, Jób pedig váci püspök lett. Más magyarokról is vannak adataink ebből a korszakból, Mihály és Elvin is Párizsban tanultak, az utóbbi muzsikát 1192-ben.1

2 A magyar diákok által létrejövő kapcsolatok mellett megfigyelhető az uralkodó nagyon fontos szerepe is az új kontaktusok létrejöttében.1

3

Ennek felvázolásához röviden érintenünk kell III. Béla külpolitikai koncepciójának hátterét, kialakulásának körülményeit. Az 1150-es évek állandó hatalmi harca nyomán a későbbi magyar uralkodó, még gyermekként, Bizáncba került. A császári udvarban nőtt fel, ahol az Alexios nevet viselte, és hosszú időn keresztül Manuel Komnénosz utódjaként tartották számon. 1169-ben azonban a császárnak végül fia született, és ezzel Alexios-Béla elvesztette előkelő pozícióját. Korábbi deszpotesz címével szemben csak a kaiszar címmel illették ezután. Bizáncban vette feleségül Chatillon Ágnest (Anna), és ez a házasság később segítségére volt nyugati kapcsolatainak kiépítésében. III. István halála után Manuel támogatásával elfoglalta a magyar trónt. Uralkodásának első időszakában természetszerűleg különösen jó kapcsolatokat tartott fenn a bizánciakkal. A császár azzal, hogy a magyar trónra segítette Bélát azt remélhette, hogy sikerül megőrizni, illetve megerősíteni magyarországi befolyását. Ugyanakkor, ez nem jelentette azt, hogy III. Béla ebben az időszakban vazallusi viszonyban lett volna a császárral. Trónja elfoglalása után a belső problémákat kellett megoldania. A királyság megszerzését megelőzően hosszú küzdelmek osztották meg az országot, és a Bizáncból érkezett királynak sok ellensége volt, éppen szoros bizánci kapcsolatai miatt. Lukács érsek például megtagadta, hogy megkoronázza, mivel orthodoxnak tartotta, és a király múltját, neveltetését nem tudta összeegyeztetni szigorú gregoriánus elveivel. Hasonlóan cselekedett a főpap 1162-ben, amikor II. László koronázását tagadta meg, és interdictum alá helyezte az azt helyette elvégző kalocsai érseket. Ezért akkor börtönbe is került, és kiszabadulását követően a királyi kápolnában megfenyegette a királyt és ledobatta az oltár ékítményeit. Ezt követő újabb fogságából csak a király halála nyomán szabadult ki. IV. Istvánt sem volt hajlandó megkoronázni, és az általa is támogatott III. Istvánnal is összekülönbözött az egyházi vagyon és az invesztitúra miatt. III. Béla trónrakerülésével a schisma veszélyét is látta, de az uralkodó ügyes politikával megszerezte az érsekkel szemben III. Sándor támogatását.14

Lukács annyira keményen kiállt elvei mellett, hogy a pápa végül őt fenyegette meg interdictummal. III. Béla azzal szerezte meg az egyházfő támogatását, hogy segítette öt