Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
TANULMÁNYOK Laszlovszky József ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Az Árpád-kori angol-magyar kapcsolatok kérdésköre nem tartozik azon problémák közé, amelyek a történeti kutatás homlokterében álltak vagy állnak, bár egyes kérdések kapcsán jelentős mennyiségű publikáció született.1 így elsősorban három témát említhetünk: 1. A 11. században Magyarországra menekült angol hercegek, és ehhez szorosan kapcsolódva Skóciai Szent Margit királynő származásának kérdése. 2. III. Béla király második házassága, illetve az ezt követően létrejövő esetleges angol-magyar érintkezések. Ugyanezen korszak problémája Magyarországi Miklós oxfordi tanulmányai. 3. A Magna Carta esetleges hatása az Aranybullára. E három kérdés, néhány továbbival kiegészülve, csak Fest Sándor egyes dolgozataiban kapcsolódott össze, anélkül azonban, hogy a három évszázad angol-magyar kapcsolatai között bármiféle közös vonást felvetett volna.2 Egy közös jellemző viszont megfogalmazódott ezen feldolgozásokban. Figyelembe véve a középkori közlekedési és hírközlési viszonyokat, Anglia és Magyarország között csak igen szórványos kapcsolatfelvételre kerülhetett sor, így a brit-magyar kontaktusok minden tekintetben unikumnak számíthattak a maguk korában. Jól példázza ezt a véleményt Ferdinandy Géza egy megjegyzése: „ ...ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyarország és Angolország közötti távolság sokkal nagyobb, semhogy az Angol országban támadt eszmék a középkori közlekedési és gondolatközlési eszközök mellett Magyarországon hét rövid év alatt általánosan elterjedhessenek, akkor át kell látnunk azt is, hogy az Aranybulla nem lehet a Magna Carta folyománya, annál kevésbé utánzata stb."3 Ez az elgondolás végigvonul minden egyes, fentebb jelzett kérdés irodalmában, és az egyes szerzők éppen emiatt különféle magyarázatokat adnak a mégis bizonyíthatóan létrejövő angol-magyar kapcsolatokra. Gyakran egyszerűen véletlenül kialakult, semmiféle törvényszerűséget nem tükröző kontaktusoknak tartották ezeket, más esetekben dinasztikus kapcsolatok, házasságok lettek volna az alapjai a kapcsolattartásnak a két távoli ország között. Ez