Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
22 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA mellett pünkösd és a környező napok (a transzláció emléknapja) voltak.16 4 A nagyszombati emlékünnepet a transzláció után 35 évig föltehetően folyamatosan megtartották.16 5 A Szt. Flamidianus ereklye transzlációjának emléknapján a katakombaszentet elvették állandó őrzési helyéről, a budavári Nagyboldogasszony templom 1702-ben alapított Szt. István király oltáráról és a főoltárra tették.16 6 Ugyanez történt az ugyanott őrzött Szt. Fortunatus testével a transzláció emlékünnepén és annak nyolcadában.16 7 A jezsuiták évkönyvének egy 1730. április 30-i bejegyzése szerint azonban az áthelyezés ekkor már elmaradt.16 8 Balassagyarmaton a katakombaszentet őrző oltár a transzlációt követően sokáig búcsújáróhely maradt, a transzláció 100. és 150. évfordulóját különösen nagy fénnyel ünnepelték.16 9 A homokkomáromi emlékünnepek egykori meglétére egyr.észt a kegyhely éven belüli látogatottságának megoszlásából következtethetünk.17 0 Másrészt ránk maradt a templom kegyurának, Batthyány Lajos gróf egy 1758. június 9-én Pozsonyban kelt válaszlevele, amelyet a homokkomáromi ferences adminisztrátorhoz intézett.17 1 Eszerint az adminisztrátor egy korábbi levelében a Szt. Felix kultusz csökkenéséről panaszkodott Batthyánynak, mire a kegyúr arra kéri az adminisztrátort, hogy a szentről szóló prédikációinak szövegét küldje el neki. Külön kell szólnunk a Rozsnyón tartott transzlációs emlékünnepekről, mivel ezek lefolyását a transzlációt követő 4 évben pontosan ismerjük.17 2 Az emlékünnep rendje már az első évben kialakult, s a későbbiekben sem sokat változott. Az első alkalommal a püspök magyar nyelven nyomtatásban kiadja az egész ünnepségsorozat liturgikus rendjét. Nem sokkal az ünnepségsorozat kezdete előtt a püspök, illetve a spirituális vikárius újabb iratot intéz Rozsnyó város világi és szerzetesi papjaihoz, melyben megismétli a körlevélben mondottakat, kéri a papságot a gyóntatás fokozott figyelemmel történő lebonyolítására, s engedélyt ad a neki fenntartott bűnök alóli feloldozásra. Az egész ünnepségsorozat lényegében a transzlációs ünnepséges analógiájára zajlott le. Ennek megfelelően a középpontban a transzlációs menetre emlékeztető körmenet, a hozzá kapcsolódó ünnepi szentmise és prédikáció állt. A körmenet a székesegyházba visszatérve először a Szt, Neitus oltárhoz ment, ahol elénekelték a Scitovszky János püspök által szerzett „Szent Neit..." kezdetű himnuszt.173 Az ünnep napján és a következő hét napon számos misét és prédikációt mondtak. Az ünnep oktáváján a nagymise előtt ismét körmenet vonult az ereklyéhez, majd délután 6 órakor püspöki litániával fejeződött be az ünnepségsorozat. Az emlékünnepek hatására jellemző, hogy az első alkalommal, 1837-ben az ünnep napján 16 000 vidéki lakos részvételét említik, az egész ünnepségsorozat alatt pedig csak a székesegyházban 10 000 áldozóról szólnak a források.17 4 1838-ban szükségessé vált a koldusok tevékenységének egyházi szabályozása.17 5 Ugyanebben az évben bár az emlékünnep Szt. Péter és Pál napjára esett, az ünnepség szokásos rendjét pontosan betartották.17 6 Ránk maradt az 1837-1840 közötti rozsnyói emlékünnepek alkalmával három nyelven mondott prédikációk egy részének száma az évek és a nyelv megoszlásában, s hogy ezeket a beszédeket hány nap alatt mondták el:177
