Századok – 1994

Történeti irodalom - Robert A. Kann: Dynasty politics and culture. Selected Essays. (Ism.: Miskolczy Ambrus) I/205

TÖRTÉNETI IRODALOM 205 különbségekre: a cseh tartományokban kevesebb nemest, viszont erősebb városokat találunk, a katolikus klérus pedig a huszita háborúk és Fehérhegy között nem volt része a kiváltságos rendeknek. Jaroslav Pánek a cseh társadalom átalakulását elemzi a fehérhegyi csatát (1620) követően. Bármilyen éles cezúrát jelent is a cseh felkelés bukását követő megtorlás, az arisztokrácia kicserélődése, az erőszakos (és sikeres) ellenreformáció, mindennek megvoltak a gyökerei az 1620. évi fordulatot megelőző évtizedek cseh történelmében. Jósef Válka Morvaország példáján keresztül világítja meg azt a mély átalakulást, amely a cseh korona országainak nemesi társadalmában végbement a cseh felkelés bukását követően. Gottfried Schramm, a freiburgi egyetem Kelet-Európa Tanszékének vezetője nem egy országot vizsgál a tanulmányában, hanem a közép-kelet-európai régió rendi ellenállásait elemzi összehasonlító módszerrel: a magyarországi Bocskay-felkelést, a lengyelországi Zebrzydowski-mozgalmat és a csehországi rendi ellenállást nem érthetjük meg, ha ezeket a jelenségeket egymástól elszigetelten vizsgáljuk. Különösen a kezdődő ellenreformáció és a protestáns nemesség viszonya vethető jól egybe a három területen. A rendi mozgalmak nem tudták összehangolni törekvéseiket, és ezért — a magyar küzdelem szabályt erősítő kivételével — bukásra voltak ítélve. Inge Auerbach marburgi professzor ugyanezt az időszakot, a 30 éves háború előtörténetét és első hónapjait vizsgálja: a cseh, magyar, lengyel, litván rendi törekvéseket, és II. Ferdinánd, illetve III. Zsigmond lengyel király taktikáját velük szemben. Robert Bireley chicagói jezsuita történész, egy alapvető II. Ferdinánd-monográfia szerzője a cikkében röviden összefoglalja kutatásai eredményeit: II. Ferdinánd császár, a tartományokat egységes birodalomba fogó, az ellenreformáció ideológiájával egységesítő uralkodó tekinthető a Habsburg-Monarchia igazi megalapítójának — bizonyítja be meggyőzően Bireley. Georg Heilingsetzer a 17. század első felének osztrák nemességét vizsgálja. Bemutatja az ausztriai tartományok rendiségét: ennek jellemzője az arisztokrácia és a lovagság külön renddé formálódása a fejlettebb Alsó- és Felső-Ausztriában, míg a belső-ausztriai tartományokban közös táblán tanácskoztak a tartománygyűlések alkalmával. A nemesi infláció — ha nem is a magyarországihoz hasonló mértékben — az osztrák tartományokban is jelentkezett, a régi nemesség azonban nem tartotta magával egyenlőnek az újonnan felkapaszkodott családokat. A zömében protestáns osztrák nemesség a 16-17. század fordulóján a katolizálás és a kivándorlás között választhatott, mind a kettőre bőségesen találunk példát ezen tartományok történetében. Péter Katalin előadása az 1646 47-es országgyűlés történetével foglalkozik, valamint az ott elfogadott linzi békével. III. Ferdinánd király a Harmincéves Háborúnak a Habsburgok számára kedvezőtlen fordulatai miatt ekkor igen gyenge pozícióból tárgyalt a magyar nemességgel. Antoni Maczak (Varsó) és Orest Subtelny (Toronto) előadásai kitágították a konferencia földrajzi kereteit: Maczak a több nyelvű, több felekezetet tömörítő lengyel-litván unió rendi szerkezetével foglalkozott, míg Subtelny Mazepa felkelésével, az ukrán és a moldvai nemességgel a 18. század elején. A konferencia zárszavát a Habsburg-dinasztia történetének nemzetközileg elismert szakértője, H. G. Koenigsberger professzor tartotta, összehasonlítva a különböző rendi mozgalmakat és törekvéseik elvi alapjait. A kötet a 16-17. századi Közép-Európa kutatóinak nélkülözhetetlen alapműve lesz, összefoglalás és a további kutatási kiindulópontja egyszersmind. Tóth István György Robert A. Kann DYNASTY, POLITICS AND CULTURE. SELECTED ESSAYS Edited by Stanley B. Winters.Social Science Monographs, Boulder, Colorado Atlantic Researc and Publications, Highlands Lakes, NJ Distributed by Columbia University Press, 1991. East European Monographs No. CCCXVII. 444 p. DINASZTIA, POLITIKA ÉS KULTÚRA. VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK A történész műveiben él, és kollégái, tanítványai részéről aligha érheti nagyobb megtiszteltetés mint egy post-mortem tanulmánykötet. Robert A. Kann-nak annál is inkább kijárt ez a megtiszteltetés,