Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
14 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA szekrények gondolatát viszi tovább, s a közvetlen láttatás igényének folyamatosságát tanúsítja az ereklyekultuszban. Az üvegkoporsó biztosítja a vizuális kapcsolatot a kultusz tárgyával, s ez az elhelyezés — miközben a színpadi hatás ellenére a valószínűség benyomását kelti — tulajdonképpen nem más, mint a hitelesség kelléke, az ereklye autenticitásának egyik hordozója. A Pécsre került Szt. Vincentius ereklyetartó koporsója a korabeli leírás szerint „kristályüveggel és aranyozott fémmel művészi módon elkészített, aranyozott fa láda" volt.83 Szt. Felicianus testét „koporsóformájú, ezüstözött sárgaréz tartóban helyezték el, amelynek az elülső oldalát, a lábánál és a fejénél lévő részét kristályüveggel borították."8 4 Szt. Neitus koporsójának belsejét a pozsonyi Szt. Erzsébet apácák „aranyrojtokkal, gyöngyökkel, igazgyöngyökkel és értékes kövekkel díszítették. A tartó kristályüveggel fedett, aranyozott keretű fa láda volt, amit szépen elkészített díszekkel borítottak."8 5 A szentgotthárdi Szt. Vincentius ereklye üvegfalú koporsójának hátoldaláról megtudjuk, hogy az aranyozási munkát Joseph Grünberg — talán grazi mester — végezte.86 A koporsók hátsó oldala rendszerint nem üvegből, hanem fából készült, amit néha faragással borítottak. A zalaszentgróti ereklyetartó elülső oldalának sarkain két gazdagon aranyozott, faragott angyalfej látható. A metszetek alapján hasonló angyalfigurák díszítették Szt. Fortunatus és Szt. Clemens budai ereklyetartó koporsóját. A szentgotthárdi üvegfalú, empire stílusú ereklyetartó fa részeit feketére fényezték és aranyozott lécekkel díszítették.87 Néhány alkalommal nem üvegkoporsóban, hanem a híveknek láthatatlan módon helyezték el az ereklyét: Szt. Christina és Szt. Augustus felöltöztetett testét homályos üveggel borított koporsóba,88 a Szt. Vitalis feldíszítetlen csontjait tartalmazó fa dobozt pedig egy tabernákulumszerű fa tartóba tették. Szt. Flamidianus ereklyéjét — mivel itt csupán a fej transzlációjára került sor — egy kisebb méretű, kockára helyezett gúla alakú, üvegfalú tartóba helyezték, a fej fölé pedig apácamunkával készített gazdag díszítésű koszorút erősítettek. Ha számbavesszük azokat az elhelyezési módokat, ahogyan az ereklyéket nyilvános tiszteletre kitették és a befogadó tér ikonográfiái programjának részévé váltak, többféle megoldással találkozunk. A transzláció során a budavári Nagyboldogasszony templom főoltárára tették Szt. Flamidianus8 9 és Szt. Fortunatus9 0 ereklyéit. Homokkomáromban ugyancsak a főoltáron, a már ott lévő kegykép alá, mintegy annak attribútumaként helyezték el az ereklyét.9 1 Szt. Faustinus teste a pécsi székesegyház főoltárán (Szt. Kereszt oltár) kapott helyet egy időre.9 2 Külön oltárt emeltek Szt. Theodora ereklyéjének Máriavölgyben93 és Szt. Felicianus testének Balassagyarmaton.9 4 Szt. Pius testét a kalocsai székesegyház Fájdalmas Szűz mellékoltárán,95 Szt. Vitalis ereklyetartóját Búcsúszentlászlón a Szt. Anna mellékoltáron helyezték el.96 Szt. Maximus koporsója ma a győri székesegyháznak a könnyező Mária-képet tartalmazó északi mellékhajójában, annak jobboldali első, Szt. Anna mellékoltárán látható. Szt. Vincentius ereklyetartóját Szentgotthárdon a Szt. Bernát mellékoltárhoz, külön tartóra állították.9 7 Forgách Pál váradi püspök leveléből arról értesülünk, hogy a pesti pálosoktól elkért Szt. Bonifatius ereklyét székesegyházában a Szt. Pál oltár alatt, négy márvány oszlop mögött kívánta elhelyezni.98 Néhány esetben az ereklyék külön kápolnába kerültek. így például Szt. Vincentius a pécsi székesegyház,9 9 Szt. Candidus a székesfehérvári jezsuita templom Szt. Imre kápolnájában kapott helyet.100 Szt. Piacidus ereklyéjét a szombathelyi székesegyház Nepomuki Szt. János
