Századok – 1994

Közlemények - Ó Síocháin Seamas – Kabdebó Tamás: Magyarország és a két Roger Casement I/135

MAGYARORSZÁG ÉS A KÉT ROGER CASEMENT 137 donba tartott, Charles Pridham ugyanonnan Törökországba utazott, ahol magától Kossuthtól kaphatott egy másolatot a levélből, amelyet azután eljuttatott a Daily News-nak. Időközben Ponsonby, a bécsi brit követ, biztosította külügyminiszterét, hogy a menekültek biztonságban vannak Törökországban, de kérte, hogy további biztonságuk érdekében rendeljenek el flotta hadgyakorlatot a Dardanellákhoz.1

2 Végül is Kossuthné és Pulszkyné teljes biztonságba került jóval Kossuth előtt, akit a török hatóságok internáltak 1851 őszéig. Pulszkyné 1849 őszén csatlakozott férjéhez Pulszky Ferenchez, a teljhatalmú magyar megbízotthoz. Elképzelhető, miként az ellenkezője is, hogy id. Casement

13

maga segítette Pulszkynét az odajutásban. Az is valószínű, hogy Pulszkynak is voltak Kossuthtól olyan levelei, amelyek Casementen keresztül juthattak hozzá.1

4 A Törökországban tartózkodó különböző magyar tisztek jelentéseiből és levelezéséből (ahogy azt Hajnaltól tudjuk) lehetségesnek tarthatjuk, hogy id. Casement szeptember 7. előtt érkezett Widdinbe és azt szeptember 20án hagyta el. Lehetett október elején Bécsben és még október 9. előtt megérkezhetett Londonba. Hét nap elegendő volt, még az olyan hosszú út, mint a Pest-London távolság, megtételére isP A magyar történelmi tapasztalat hagyományának jelentősége iß. Roger Casement életében Hogy miért kerülhetett apja magyar kalandja és a magyarok szabadságért folytatott küzdelme az ifjú Casement gondolkodásának előterébe, és miért pont akkor, amikor — negyvenéves korában — ez olyan kérdés, amit életpályája összefüggésében kell vizsgálnunk. 1904 volt az az év, amikor Casement figyelme először fordult intenzíven az ír helyzet felé, és ez a figyelme nem szűnt meg haláláig (1916). Az 1916-os Húsvéti Felkelés, noha kitörésekor nem támaszkodott széles tömegekre, elindította azt az eseménysort, amely végül az Angliától való elszakadáshoz és a független ír állam megteremtéséhez vezetett. A közvélemény megfordításában semmi nem játszott akkora szerepet, mint a felkelés vezetőinek kivégzése. Statáriális bírósági ítéleteket követően (május 3. és 12. között) tizenöten álltak a kivégzőosztag elé. A kivégzendők sorában az utolsó Sir Roger Casement volt, akit a többiektől eltérően, nyilvános tárgyaláson, kötél általi halálra ítéltek, és kivégzésére augusztus 3-án került sor. Casement a tervezett felkeléshez Németországban próbált támogatást szerezni, és az ottani hadifoglyok ír tagjaiból szeretett volna egy ír brigádot felállítani. Próbálkozásai azonban mindössze egy maroknyi írt győztek meg, és a német hatóságoktól is csak igen csekély mennyiségű fegyverre és lőszerre számíthatott. így hamarosan be kellett látnia terve hiábavalóságát. Német vendéglátóit sikerült meggyőznie, hogy tengeralattjárón térhessen vissza Írországba, és ott megkísérelje a felkelés megállítását. Ám röviddel partraszállása után letartóztatták, és először Dublinba majd Londonba szállították. A felkelés többi vezetőjével ellentétben, Casement felnőttkorának java részét Írországtól távol töltötte. Kiemelkedő pályát futott be, mint brit konzulátusi tisztviselő, afrikai és dél-amerikai állomáshelyeken. Hírnevét elsősorban két jelentésnek