Századok – 1994

Közlemények - Ó Síocháin Seamas – Kabdebó Tamás: Magyarország és a két Roger Casement I/135

136 SÉAMAS Ó SÍOCHÁIN - KABDEBÓ TAMÁS hívei miként találtak menedéket, egy Duna-menti török területen, Viddinben. Mivel félő volt, hogy osztrák és orosz nyomásra a törökök kiadják őket, Kossuth azt a tanácsot kapta, hogy levélben forduljon a brit miniszterelnökhöz, Lord Palmerston­hoz, s kérje az angolok közbelépését. A nehézség a levél biztonságos és gyors eljut­tatásában volt. Ekkor egy ismeretlen „angol" úr jelent meg, s mint vallotta, „egye­nesen Indiából jött, hogy a magyar szabadságért harcoljon". Rövid tanácskozás után a levelet rábízták és kalandos utazása után az el is jutott Lord Palmerston kezébe. A brit közbelépés valóban megmentette a magyar hazafiakat. Kossuth csak évek múltával tudta meg jótevője nevét, amikor szintén menekülés közben, egy vonaton az Egyesült Államokban összetalálkoztak, és az idegen egy névkártyát adott át Kos­suthnak. A kártyán a Mr. Roger Casement név alatt ceruzával ez állt: „Én adtam át Palmerstonnak a widdini levelet." A történelmi esemény A Palmerstonnak szóló levél eljuttatásával tett szolgálata nem az egyeden olyan esemény, amelyről Kossuth az idősebb Rogerrai kapcsolatban megemlékezhe­tett volna. Id. Casement útlevele meglehetősen kalandos útról árulkodik 1849 végén, akár jogos tulajdonosától elválasztva tette is azt meg, akár pedig mint duplikátum, magyar nemzetiségű menekülteknek a visszaállított Osztrák Birodalom határain való átcsempészését szolgálva. Fő forrásaink a Casement-epizód történelmi tényeinek megismerésében a ko­rabeli informátorok és és memoir írók, azaz Kossuthné, Pulszkyné és az angol újsá­gíró, Charles Pridham. Ók, félve az akkori és korábbi rendőrségi kémektől, szándé­kosan ködösítik a lényeges részleteket. 1849 októberében Kossuthné, a volt kormányzó felesége, egy meg nem neve­zett magyar tiszt7 társaságában menekült az osztrák hatóságok markából (akik egyébként fogva tartották a gyermekeit).8 Kossuthné Mary Smith név alatt utazott, míg a kíséretében lévő úr útlevele Roger Casement névre volt kiállítva. Bizonyíték van rá, hogy id. Casement, miután 1849 szeptemberében látogatást tett Kossuth táborában, Bécsbe utazott, ott találkozott és tárgyalt a brit nagykövettel, Lord Ponsonbyval, majd folytatta útját Londonba. (Úgy tűnik előzőleg személyesen is találkozhatott volna Kossuthnéval, Kelet-Magyarországon, de végül is a szökésben közreműködő egyik személy mégsem bízott meg benne.9) Kossuth levelének1 0 (vagy másolatának) korai brit publikálása azt látszik alá­támasztani, hogy a Lord Ponsonbyval Bécsben történt októberi1 1 megbeszélést kö­vetően Casement Londonba sietett, ahol Palmerstonnal találkozott. A brit külügy­miniszterrel való találkozójára (amelyről egyébként nincs feljegyzés) október 9-én vagy röviddel azután kerülhetett sor. A levél másolata ezen a napon, október 9-én, jelent meg a londoni Daily News-ban. Nem lehetetlen, hogy Casement, miközben a levél első példányát kézbesítette Palmerstonnnal, egy másodpéldányt Kossuth volt angliai követének, Pulszky Ferenc­nek adott át Londonban. Pulszky közvetlen kapcsolatban állt a Daily News-zal, amely újság szimpatizált a magyar üggyel. Egy másik feltételezés szerint, Charles Pridham is eljuttathatta a levelet a Daily News-hoz. Amíg Casement Bécsből Lon-

Next

/
Thumbnails
Contents